2024.06.30.

 

Az utolsó nap

Emlékszem, mennyire vártuk ezt a napot. Nagyon sokszor beszélgettünk róla a párommal, mennyire mennénk már, de mivel nem volt vevőnk a házra, annyira távolinak tűnt… Aztán hirtelen valósággá vált.

A vevő gyorsan kifizette a házat, így rohamtempóban kellett intéznünk mindent. Napközben nem sok időm maradt az idegeskedésre, de éjszakánként hullámokban tört rám az izgatottság és a bizonytalanság. Féltem és még most is félek, vajon milyen lesz, szeretni fogom-e, mennyire lesz honvágyam, és legfőképp, mennyire fog hiányozni a családom és a fiam, merthogy ő nem jön velünk.

És igen, ez a legnagyobb szívfájdalmam, de megértem. Huszonhárom éves, Pesten lakik, élvezi az önállóságot. Még jól érzi magát így, viszont bízok abban, hogy ha nekünk jó lesz ott, akkor előbb-utóbb ő is jönni akar. Látogatóba úgyis jön.

Ez a része lelkileg tényleg megvisel. Ahogy a családom (anyukám, nővérem, öcsém, unokahúgom) hiányát is érezni fogom. Szerintem, aki távol él a szeretteitől, az mindenki tudja, milyen érzés. Úgyhogy ez az egy árnyékolja be a várakozással teli izgatottságomat.

Mindenképpen szeretnék néhány szót írni a sok-sok ügyintézésről, amin végig kellett mennünk.

Először is útlevél csináltatás, majd a jogosítvány hosszabbítása, hogy mindkettőnknek friss legyen. Közben intéztük a bankügyeket is, ami nem kis fejtörést okozott, mivel az ottani bankok nincsenek a GIRO rendszerben, ezért nem lehet utalni, és a kártyáinkat sem használhatjuk mindenhol. Ráadásul ott kétféle valuta is van, a bolivares valamint a dollár, de egyesek eurót is elfogadnak. Éppen emiatt óriási a zűrzavar, ha fizetni akarsz, de ezt majd elmesélem, ha élesben megtapasztaljuk. Lényeg, hogy köztes számlákat kellett nyitnunk, mint pl. a wise és a revolut, hogy majd utalni tudjunk. És persze ott is kell nyitnunk számlát, az itthonit pedig megszüntetni. De megszüntetni csak személyesen lehet… Úgyhogy volt fejvakargatás :)

A másik pedig, amit szintén ki kellett küszöbölni, hogy sehonnan se kapjunk sms-es értesítést, mivel ha van rooming szolgáltatás, akkor piszok drágán fogjuk megkapni. Ezt még nem sikerült teljesen megoldani.

Aztán jött még a háziorvos, pár gyógyszert kiíratni, onnan is kijelentkezni, elkérni a kartonunkat. Oltásokat nem vettünk fel, mert elvileg magára a szigetre nem kell, a dzsungelbe pedig nem szándékozunk menni, de akár ott is beoltathatjuk magunkat, ha úgy gondoljuk. A repülőjegy foglalások (hármat is kellett): Bp-Madrid, Madrid-Caracas, Caracas-Porlamar. A szállás foglalások: Vecsés (mivel hajnal 5-kor indul a gépünk, így muszáj ott aludnunk), Carasas (mert későn érkezünk, és már nem lesz járat a szigetre), és persze a szigeten is, de azt egy ismerősünk intézte.

Ott volt még a kocsi kérdés, mert a sajátot el kellett adnunk, úgyhogy ezt bérléssel oldottuk meg. Holnap visszavisszük, a tulaj pedig kidob minket az állomáson, és felvonatozunk Pestre.

Mindeközben szó szerint minden holminktól meg kellett szabadulni, hiszen oda gyakorlatilag semmit sem vihetünk. Ez sem volt egyszerű, mert az ember sok emléket összegyűjt, és ezektől meg kellett válni. Nagy részét a családban osztottam szét, és nagyon furcsa volt az üres szekrényekre nézni… A ruhákon kívül csak egy adag fotót és a két nyomtatott könyvem viszem magammal. Nem szeretek arra gondolni, hogy ennyi maradt az életemből, mert tulajdonképpen azok csak tárgyak voltak, amiket soha nem is használtam, csak ragaszkodtam hozzájuk. Mert az ember ilyen.

Tehát a házeladás óta ilyen dolgokkal teltek a napjaim, amellett, hogy még írtam a Neon Ballt is, és elvégeztem egy rövid szerkesztői kurzust is. Aggódtam, hogy kész leszek-e vele, de végül minden meglett. Mára csak annyi dolgunk maradt, hogy a holnapi kulcsátadásra szépen kitakarítsuk a házat, eltüntessük a maradék apróságokat, aztán a két kis bőröndünkön kívül tényleg semmink sem marad.

Ezek az úgynevezett „utoljára pillanatok”: még utoljára lenyírtam a füvet, még utoljára meglocsoltam a virágokat, tettünk egy utolsó sétát a tó körül és egyebek. Különös érzés, ugyanakkor most már tényleg izgatottan várom, milyen lesz ott nekünk. Csak ezen az irtó hosszú úton legyünk túl :)

 Előző bejegyzés

 

Útinapló

Sziasztok!

Már tudjátok, milyen nagy utazás előtt állunk.

Elsősorban videós tartalmakat szeretnék majd megosztani veletek, de biztosan bőven akad majd olyan dolog, amit ki akarok írni magamból, úgyhogy készítettem itt egy Útinapló részt.

Azt találtam ki, hogy ne legyen sok új címke a tartalmaknál, csak ez az egy lesz, viszont ennek a bejegyzésnek az alján mindig megtalálhatjátok az újakat, méghozzá dátummal jelezve. Így majd semmi mást nem kell csinálnotok, mint a főoldalon megkeresni az Útinapló címkét, akkor megnyílik ez az oldal, a lap alján pedig kiválasztjátok azt a dátumot, amit el szeretnétek olvasni :)
Pofonegyszerű, nem?

Akkor máris megnyithatjátok az első bejegyzést:

06.27.

06.30.

07.13.

2024.06.27.

 

Házeladás

Nem először költözünk, így nem először adtunk el házat, de azt hiszem, kijelenthetem, hogy mind közül ez volt a legfárasztóbb, legidegesítőbb, legaggasztóbb és a legnehezebb.

Szinte kereken egy évig árultuk, mire megjött rá a vevő. Ez idő alatt százan biztosan megnézték, és akkor lehet, hogy keveset is mondtam. Boldog boldogtalan jött, mert milyen szép, milyen jó, nem is drága, szeretjük Zala megyét, tetszik a környék stb., de megvenni mégsem akarta egyik sem.

Hogy miért? Azért mert a nézelődők 80%-ának nem is volt rá pénze, csak álmodozott, 10%-nak más volt az elképzelése, a másik 10% pedig (többnyire németek), olyan pofátlan ajánlatot tettek, hogy elképesztő. Konkrétan volt olyan, aki azt mondta, mi koszos magyarok örüljünk, hogy ennyit is ajánlott…

A vége felé már nagyon kikészültünk, mert belefáradtunk az örökös takarításba, jópofizásba, meg abba, hogy idegeneket engedjünk az otthonunkba, akik csak nézelődni jöttek, mintha valami múzeum lennénk. Amikor pedig kiírtuk a hirdetésbe, hogy csak komoly érdeklődőket várunk, akkor felháborodva odaírták, nehogy már mi szabjuk meg, kinek mutatjuk meg a házat…

Az emberek hihetetlenek. Volt, aki egy óra bámészkodás után közölte, hogy egyébként ő csak jövőre akar házat venni. Mások hitegetettek, hogy megveszik, háromszor is visszajöttek, már a bútorok helyét tervezgették, és a végén kiderült, egy forintjuk sincs. A szembe szomszédunk ingatlanost hívott, hogy átjöhessen megnézni…. Igen. Jól olvastátok, és ne kérdezzétek, miért. Mi sem értettük.

Ezenkívül voltak, akik az ország túlsó végéből jöttek el, csak úgy, nézelődni. Ezen is kiakadtunk, aztán az egyik kommentelő kioktatott, hogy ingatlanturisták mindig is voltak. Biztosan velünnk lehet a baj, de nekünk eszünkbe sem jutna elmenni valakihez úgy, hogy nem szándékozunk házat venni…

De végül megérkezett a vevőnk, és el sem akartuk hinni.

Azonban, hogy ne legyen minden szép és jó, az egyik ingatlanosunknak elgurult a gyógyszere.

Történt ugyanis, hogy az ő szerződésében az van, hogy ha felmondjuk vagy eladjuk a házat, akkor 50ezer+áfa hirdetési díjat ki kell fizetnünk. Nem korrekt, de ezzel nem is lett volna bajunk, csakhogy a hölgy felhívott, hogy hozna valakit, épp akkor, amikor már kilátásban volt a vevőnk. Mondtam neki, hogy tegyük át a jövő hétre, mert ezek a mostaniak eléggé biztosnak tűnnek, és feleslegesen ne hívjon ide senkit Németországból (mert onnan jött volna, akit hozni akart). Mondta, hogy rendben, de aztán másnap megint felhívott, hogy hozna másvalakit is, és még aznap délután. Türelmesen elmagyaráztam neki újra, és azt is hozzátettem, hogy hazautaznánk anyukámhoz, mert már egy éve nem voltunk éppen a házmutatások miatt.

Na, erre a hölgy kikelt magából, és elkezdett fenyegetőzni, hogy akkor ő felbontja a szerződést, ha nem vagyunk hajlandóak megmutatni a házat, és mit képzelünk mi, ez egy komoly vevő lenne blablabla. Annyira meglepődtem, hogy először szóhoz sem jutottam. Szó szerint meg akarta tiltani, hogy hazautazzunk. A párom elvette tőlem a telefont, és elküldte az ingatlanos hölgyet melegebb éghajlatra.

Nos, azóta már ügyvéddel fenyegetőzik, hogy fizessük ki neki, ami jár. És itt hozzátenném azt is, hogy egy év alatt nagyjából háromszor hozott valakit, mindannyiszor felkészületlenül jött, semmire sem emlékezett, a jegyzeteit sem nézte át, és mindig nekünk kellett megmutatni a házat.

Úgyhogy kész kabaré volt a házeladásunk. Rengeteget idegeskedtünk miatta. De túl vagyunk rajta, és pár nap múlva nagyon-nagyon messze utazunk. Oda, ahol, ha minden igaz nyugalom és szabadság vár ránk. Szurkoljatok J

 

Az álom

A hely neve, ahová megyünk, Isla de Margarita. Egy Venezuelához tartozó Karib-sziget, ami nagyjából másfél Budapestnyi nagyságú. Közigazgatásilag független szabadkikötő, vám- és adómentes terület, tehát sokkal olcsóbb az élet ott.

Az egész sziget a turizmusból és a vendéglátásból él. Fehérhomokos tengerpartok, luxus szállodák, kéklő vizű tengerpart, hegyek, dzsungel, ám a sziget belsejében jelen van a mélyszegénység is. Olyasmit képzeljetek el, mint Mexikó vagy Kuba. A beszélt nyelv a spanyol, pénzük a bolivares és a dollár.

Az emberek keveset keresnek, ellenben nincs rezsi. Nem kell fizetni a villanyért, a gázért, csak a vízért és az internetért. Még kötelező biztosítás sincs a kocsikra. A lakosoknak jár heti 45 liter benzin ingyen.

Ez elég hihetetlen, igaz?

Sok egyéb dolgot is megtudunk a szigetről, de szeretnénk mi magunk megtapasztalni mind a jó, mind pedig a rossz dolgokat, mert arra is fel vagyunk készülve. Ez egy nagy kaland, amibe (részemről) némi szorongással, de boldogan vágunk bele.

Sok-sok videós tartalmat akarok készíteni, hogy megmutathassak nektek mindent. Nincs gyakorlatom benne, de gondolom, majd belejövök :D Emellett persze továbbra is szeretnék írni J

Tehát a terv:

Július 1.: átadjuk a kulcsokat az új tulajnak, aztán egy-egy apró bőrönddel vonatra ülünk, és felutazunk Pestre.

Július 2.: hajnal 5-kor indul a gépünk Madridba, ahol el szeretnénk tölteni egy rövid időt, onnan pedig délután repülünk tovább Caracasba (több, mint 9 órás út). Ottani idő szerint 7 után érkezünk (itteni idő szerint az bőven hajnali 1-2 között lesz), és ott alszunk Caracasban.

Július 3.: Reggel 8 körül átrepülünk a szigetre.

Senki ne kérdezze, izgulok-e :D

ChatGPT - Neon Lights 1. vélemény

 

foto: pixabay

A chatGPT véleménye a Neon Lights 1. c. könyvemről.
Egyenként másoltam be neki a fejezeteteket. Elképesztő, néhol szinte emberinek tűnik a véleménye.

Örülök, mert pont olyannak látja a karaktereimet, amilyennek megálmodtam őket, és a történetvezetéssel, valamint a logikai szállal sem volt baja.

Próbáltam kiemelni részeket, mert sokszor eléggé egysíkúan fogalmaz, hiszen minden egyes fejezetet külön értékelt. Érdekes, hogy később már a hibákra is felhívta a figyememet, azt aláhúzással jelöltem ki.

Majd akarok kísérletezni, megmutatom neki egy régi írásomat is, ami gyenge, és kíváncsi vagyok, azt hogyan véleményezi majd :)

A történet első fejezetében számos érdekes elem és karakter található, amelyek megalapozzák a cselekmény és a hangulat későbbi fejlődését. Íme egy átfogó értékelés különböző szempontok alapján:

Cselekmény és struktúra:

Az első fejezet hatékonyan indítja el a történetet, bemutatva Gabriel-t és a fő konfliktust: Tommy és Flynn közötti ellenségeskedést, valamint Gabriel küldetését, hogy feltörje Flynn bankszámláját. Az események gyorsan követik egymást, ami fenntartja az olvasó figyelmét, és azonnal belehelyezi őt a cselekmény közepébe. A jelenet Tommy irodájában groteszk és humoros, ami megadja a történet tónusát és felkelti az érdeklődést.

Karakterek:

Gabriel: Egy profi hacker, aki jól ismeri az alvilágot, és bár cinikus és kissé közömbös, mégis van benne egyfajta moralitás. Szimpatikus karakter, akinek a gondolatai és reakciói sokat elárulnak róla.

Tommy: Egy excentrikus és kissé őrült figura, aki a szerencse kegyeltje. Bár nem túl intelligens, mégis sikeres, ami érdekes dinamikát teremt közte és Gabriel között. A váza jelenete különösen kiemeli Tommy hóbortos természetét.

Dialógusok:

A párbeszédek életszerűek és feszesek, gyakran humorosak, ami jól illik a történet stílusához. A karakterek közötti interakciók természetesek és segítenek jobban megérteni a motivációikat és személyiségüket.

Stílus és hangulat:

A stílus könnyed és gördülékeny, ami megkönnyíti az olvasást. A humor és az ironikus megjegyzések jól illeszkednek a noir hangulathoz. A leírások részletesek, de nem túlzóak, segítenek megteremteni a helyszíneket és a karaktereket az olvasó fejében.

Beállítás és atmoszféra:

A történet New Orleans alvilágában játszódik, amit a leírások és a karakterek viselkedése is jól tükröz. Az elegáns ház, a márványpadló, a bárpult mind hozzájárulnak az elit alvilági környezet megteremtéséhez. A városra utaló részletek autentikusak, és segítenek az olvasónak beleélni magát a történet világába.

Tematika:

A bűnözés, a korrupció, és a szerencse motívumai mind megjelennek az első fejezetben. Gabriel és Tommy viszonya, valamint Flynn elleni küzdelme, számos etikai és morális kérdést vet fel, amelyek érdekes irányokat adhatnak a történet további részének.

Összegzés:

Az első fejezet jól megalapozza a történetet, bemutatja a fő konfliktust és a főbb szereplőket. Az olvasó kíváncsi lesz, hogyan fog Gabriel megbirkózni a feladatával, és milyen bonyodalmak várhatóak Flynn és Tommy között. Az egyedi karakterek, humoros dialógusok és a jól megteremtett atmoszféra mind hozzájárulnak egy izgalmas és szórakoztató olvasmányhoz.

A regény második fejezete izgalmas fordulatokat tartogat Rhys kalandjainak, és tovább mélyíti a karaktereket és a hangulatot. Az olvasó szemszögéből követhetjük Rhys aggodalmait és belső monológot, miközben próbál megbirkózni a vihar és az egyre növekvő problémák közepette. Az események gyorsan haladnak, ami fokozza az izgalmat és a feszültséget.

Rhys karaktere érdekes és sokoldalú, és a második fejezetben tovább fejlődik. A múltja és a munkái árnyalják a személyiségét, és érzékeltetik, hogy milyen ember is valójában. A Párduc nevű karakter bevezetése új dimenziót ad a történetnek, és érdekes kapcsolatot ígér Rhys és a környezete között.

A cselekmény sodró lendületű, és a vihar közepette a főszereplők reakciói életszerűek és meggyőzőek. Az olvasó magával ragadva követheti Rhys útját és próbálkozásait, miközben belekeveredik a váratlan helyzetekbe és fordulatokba.

A második fejezet remekül folytatja a történetet, és kíváncsivá teszi az olvasót arra, mi fog még történni Rhys-sel és az általa körülvett világgal. Jó munka!

A harmadik fejezet izgalmas fordulatokat és feszültséget hoz a történetbe. Gabriel karakterének belső monológja és cselekedetei jól ábrázolják az idegeskedést és a döntéshozatal folyamatát, miközben próbálja kezelni a kialakult helyzetet.

Rhys karaktere érdekes és rejtélyes, aki ellentmondásos viselkedésével és reakcióival tovább növeli az olvasó kíváncsiságát. A párbeszédek dinamikusak és életszerűek, ami segít a karakterek közötti kapcsolatok és konfliktusok ábrázolásában.

Az izgalmas helyzetek és a váratlan fordulatok, például Rhys személyes megjelenése és a fegyverrel való konfrontáció, tovább fokozzák az olvasó érdeklődését és izgalmát.

A fejezet jól ábrázolja a karaktereket és a konfliktusokat, és érdekfeszítően halad előre a történet, így motiválja az olvasót, hogy továbbra is kövesse Rhys és Gabriel kalandjait. Jó munka!

Az őszinte belső monológok és az élénk párbeszédek sokat adnak ehhez a fejezethez. Rhys karakterének fokozatos kibontása érdekes, és érzékenyen mutatja be az összetett helyzeteket, amelyekben találja magát. A rejtélyes látogató, az "Angyalka" bevezetése izgalmas és titokzatos légkört teremt, ami felkelti az olvasó érdeklődését. A dialógusok jól mutatják Rhys és az Angyalka közötti dinamikát, és érdekes kérdéseket vetnek fel a karakterek és a történet szempontjából is.

A fejezet jól működik azáltal, hogy összpontosít az érdekes karaktereken és a velük való interakcióikon, miközben továbbviszi a cselekményt. A különféle karakterek, mint például Doris és Tommy Lamotte, színessé teszik a világot és érdekes lehetőségeket teremtenek Rhys számára. Az írásmód dinamikus és izgalmas, ami tovább fokozza az olvasási élményt. Összességében a fejezet jól felépített és kiegyensúlyozott, és kíváncsi vagyok, hogy Rhys hogyan fog továbbhaladni az eseményekkel.

Az ötödik fejezet sok érdekes fordulatot tartalmaz. Rhys karaktere egyre jobban kitűnik, és a dinamika közted és Gabriel között izgalmas. A cselekmény során fokozódik a feszültség, különösen a két főszereplő közötti párbeszédek és az elhallgatott titkok miatt. Rhys rejtélyes személyisége és a közte és Gabriel közötti vonzalom kétségbeejtő helyzetekhez vezethet, amelyek még nagyobb izgalmat hozhatnak a történetbe. Tommy karaktere is érdekesnek tűnik, és a hozzá kapcsolódó mellékszálat is érdekesen fonjátok bele a fő cselekménybe. Összességében érdekesen fejlődik a történet és a karakterek.

A hatodik fejezet tele van feszültséggel és rejtéllyel, ami izgalmasan tartja az olvasót. Rhys belső konfliktusai és az Angyalarcú (Gabriel) közötti dinamika érdekes és sok réteget hordoz. Rhysnek ambivalens érzései vannak Gabriel iránt, és az, hogy egyre többet tud meg róla, még inkább megzavarja őt. Gabriel karaktere is titokzatos és vonzó, és érzékeny pillanatokat hoz létre a történetben.

A történet során Rhys sokszor ellentmondásosan viselkedik, ami emberi és hiteles karaktert teremt. Azt látjuk, hogy próbálja megvédeni magát és azokat, akik fontosak számára, ugyanakkor belső harcokkal küzd. A feszültség és a konfliktusok jól felépítettek, és előre viszik a cselekményt.

Az, hogy Rhys felfedezi, hogy a váza Tommy Lamotte-é, további izgalmakat és kihívásokat vet fel a számára. Ez a fordulat hozzájárul a cselekmény mélységéhez és bonyolultságához, és érdekessé teszi, hogy hogyan fogja Rhys megoldani ezt a helyzetet.

Összességében a hatodik fejezet érdekes és izgalmas olvasmány volt, amely tovább építi a karaktereket és a cselekményt. A feszültség és a titokzatosság jól ábrázolva van, és felkelti az olvasó figyelmét a további fejleményekre.

Az írás nagyon érdekes és izgalmas pillanatot örökít meg a két főszereplő között. A cselekmény feszült hangulata érződik, és jól felépített párbeszédek segítenek a karakterek mélyebb megismerésében. Gabriel belső monológjai és reakciói hitelesek, és érdekes látni, hogyan próbálja megtartani az uralmat a helyzet felett.

Rhys karaktere is érdekes, és jól ábrázolt az ő idegeskedése és titokzatossága. A dialógusok segítenek feltárni a két karakter dinamikáját, és érdekes látni, hogyan változik az együtt töltött idő alatt a kapcsolatuk.

Az írásmód szórakoztató és könnyen követhető, és a részletekkel gazdagon ábrázolja a környezetet és a karakterek viselkedését. Jó munka!

A nyolcadik fejezet egy igen mozgalmas és fordulatos jelenetet mutat be, amelyben a feszültség és a dráma szépen átfonódik az egész szövegen. Először is, érdekes dinamika alakul ki a főszereplők között, különösen Rhys (vagy Holló Rhys) és Gabriel karakterei között. Az párbeszédek és a belső monológok által jól láthatóvá válik Rhys belső konfliktusa, kételyei és félelmei.

A szövegben érdekes ellentétek és személyes feszültségek jelennek meg. Rhys karaktere például egyértelműen nem kívánja, hogy Gabriel bármit is megtudjon az üzleti kapcsolatairól és életéről, míg Vákuum karaktere egy kicsit lazább és nyitottabb az ilyen jellegű információk megosztására. Ez a karakterdifferencia teszi érdekessé az interakcióikat.

Az is érdekes, hogy bár Rhys próbálja titokban tartani a múltját és az üzleti ügyeit, a jelenet folyamán Gabriel rájön arra, hogy valami nem stimmel. Ez a felfedezés újabb feszültséget hoz a történetbe és alapozza meg a későbbi konfliktusokat és fordulatokat.

A szövegben jól megjelenik a karakterek egyedisége és az egymás közötti dinamika, ami fontos a történet és a szereplők fejlődése szempontjából.

Ez a rész egy kisebb fordulatot hoz a történetben, és újabb réteget ad az eddigieken túl. Az árnyalatok gazdagsága, amit a karakterek gondolatai és cselekedetei révén megismerünk, érdekes és sokszínű képet fest a személyiségekről és a kapcsolataikról. Rhys karakterének belső konfliktusai és a vele való kapcsolatok bemutatása érzékletesen ábrázolja az emberi bonyodalmakat és összetettségeket. A szituációk és a dialógusok sokat adnak a történet dinamikájához és feszültségéhez.

Az írásmódod élénk és érzékletes, ami lehetővé teszi, hogy az olvasó könnyen beleélje magát a szereplők helyzetébe és érzéseibe. Az intenzív érzelmi megnyilvánulások és a feszült pillanatok átadása nagyon hatásosan történik, és hozzájárul a történet atmoszférájához.

A tizedik fejezet izgalmas fordulatokat tartogatott! A feszültség és a rejtély fokozódása izgalmasan épül fel a szövegben. A karakterek közötti konfliktusok és dinamika érdekesen jelennek meg, különösen a Rhys és Gabriel közötti feszültség, valamint a megpróbáltatások, amiket átélnek a vázát keresve.

Az írásmódod nagyon hatásosan ábrázolja a karakterek érzelmi állapotait és gondolatait. Az párbeszédek életszerűek és lendületesek, ami segít abban, hogy a szöveg könnyedén olvasható legyen.

A történetben bevezetett informatikai hátterű megoldások és a nyomozás menete izgalmas új elemeket hoznak a történetbe, és kíváncsian várom, hogy hogyan fogják ezeket felhasználni a továbbiakban.

A fejezet végén felmerülő rejtély és a szereplők gondolatai rávilágítanak arra, hogy a történet továbbra is sok kérdést tartogat, és ez biztosítja az olvasók érdeklődését és kíváncsiságát a folytatásra.

Az író nagyon ügyesen építi fel a feszültséget és a karakterek közötti dinamikát ebben a fejezetben. A konfliktusok és a karakterek közötti kémia jól ábrázolt, és érdekes, hogy mindhárom főszereplőnek megvannak a sajátos vonásai és dinamikái. Gabriel belső monológja és érzelmi viadala a történtekkel nagyon valósághűnek tűnik, és jól ábrázolja az őszinteséget és a zavarodottságot egyúttal. Rhys és Vákuum karaktere is érdekes, és az, hogy mindketten másféle humorral és személyiséggel rendelkeznek, hozzátesz a történet változatosságához és szórakoztató voltához.

A dialógusok életszerűek és szórakoztatóak, ami segít fenntartani az olvasó érdeklődését. A történet folytonossága és a cselekmény logikája is megfelelően átgondolt, ami segít abban, hogy az olvasó kövesse az eseményeket és érdeklődjön a folytatásért.

Mindenképpen ösztönzöm az írót, hogy folytassa a munkát ezzel a lendülettel és figyelemmel a részletekre. A karakterek és a történet kidolgozottsága miatt a tizenegyedik fejezet egy élvezetes és izgalmas olvasmány.

Az írásod a tizenkettedik fejezetben izgalmas fordulatokkal és érdekes karakterekkel teli. Rhys és Gabriel dinamikája érdekes, és érthető, hogy Rhysnek próbálkoznia kell a viselkedési mintázatokkal, hogy kezelje a helyzetet. Vákuum karaktere humoros és érdekes, hozzáadva a történethez egy könnyedebb hangulatot. A váratlan fordulat, amikor Rhys megtudja, hogy a váza, amit keresnek, Tommy Lamotte házából származik, nagyon feszült pillanatot teremt, és izgalmassá teszi a továbbiakat. A fejezet végén az általános érzés az, hogy Rhysnek nehéz és veszélyes úton kell végigmennie, hogy kiderítse a váza hollétét, és kiegyenlítse a tartozását.

A tizenharmadik fejezet igencsak intenzív és fordulatos pillanatokkal teli. A szereplők dinamikája érdekes és összetett, és a cselekmény sok izgalmas elemet tartalmaz.

Az első részben Vákuum és Gabriel próbálják megfejteni, hogy hogyan lehetne tovább haladni az ügyben, miközben a személyes életükről is szó esik. Gabriel megpróbálja megismerni Vákuumot jobban, és rákérdez a munkájára. Vákuum pedig megosztja a festőművészettel kapcsolatos tapasztalatait.

Ezután Gabriel és Rhys közötti kapcsolat kerül előtérbe. Gabriel kényes témákat boncolgat, mint például az érzelmei és a félelmei. Rhys reakciói és válaszai segítenek megérteni a karakterének mélységét és bonyolultságát.

A fejezet végén a váratlan fordulatok és izgalmak megtörténnek, amikor Rhys közli Gabrielékkal, hogy újabb megbízást kapott, ami közvetlenül érinti az ő munkáját és biztonságát is. A fejezet végén pedig egy szenvedélyes jelenet zárja a történetet, ami még inkább fokozza az olvasók kíváncsiságát és érdeklődését.

Összességében a fejezet jól megírt és izgalmas, tele van érzelmi hullámvasúttal és váratlan fordulatokkal, ami miatt az olvasók szívesen követik tovább a történetet.

Az a tizennegyedik fejezet igen intenzív és érzékien íródott. Szépen látható az intimitás és a vágy közötti kölcsönhatás, valamint az érzelmek és a testi vágyak egymásba fonódása. Rhys és Gabriel kapcsolata mélyül, és a szexuális együttléteik által még közelebb kerülnek egymáshoz.

A párbeszédek és a belső monológok jól megtervezettek és kifejezőek, segítve az olvasót, hogy bepillantást nyerjen a karakterek gondolataiba és érzéseibe. A dialógusok dinamikusak és életszerűek, hitelesen ábrázolják a szereplők személyiségét és kapcsolatukat.

Az atmoszféra és a környezet részletes leírása segít elmerülni a történetben és a karakterek világában. A történet folyamatosan halad előre, és a váratlan fordulatok és kiszámíthatatlan események fenntartják az olvasó érdeklődését.

Összességében a fejezet jól felépített, érzékien megírt és izgalmas olvasmány. A karakterek és a történet egyaránt érdekesek és vonzóak, ami hozzájárul a fejezet magával ragadó jellegéhez.

A fejezet izgalmas fordulatokat és érdekes karakterdinamikákat mutat be. Rhys és Gabriel viszonya egyre közelebb kerül egymáshoz, és egyre inkább érezhető, hogy nem csak fizikai vonzalom van közöttük, hanem érzelmek is kezdenek kialakulni. A szexuális jelenetek ábrázolása érzékletes és részletes, ami segít abban, hogy közel érezzük magunkat a karakterekhez és az élményükhöz.

Az is érdekes, ahogy megpróbálnak információkat szerezni a vázával kapcsolatban, és hogy a karakterek újabb és újabb akadályokba ütköznek a keresés során. A Sullivannel való konfrontáció szépen felépített és izgalmas volt, és rávilágít arra, hogy mennyire fontos szerepet játszik a váza az életükben és a történetben.

A dialógusok természetesek és jól megírtak, és segítenek megérteni a karakterek motivációit és személyiségét. A cselekmény tempója megfelelő, és folyamatosan tartja a figyelmet.

A 16. fejezet továbbviszi Rhys és Gabriel kalandjait, és újabb fordulatokat tartogat számukra. A párbeszédek és a karakterek közötti dinamika továbbra is érdekes és élénk, és láthatóan izgalmas helyzetekbe keverednek. Rhys és Gabriel kapcsolata tovább mélyül, és a romantikus vonal is erőteljesen jelen van a fejezetben.

Az érzelmi töltet és a pörgős cselekmény jól egészítik ki egymást, és segítenek fenntartani az olvasó figyelmét. Az utolsó jelenet különösen izgalmas, és váratlan fordulatot hoz a történetbe.

Az általad megírt fejezet érdekes és izgalmas. A dialógusok jól ábrázolják a karakterek közötti dinamikát és kapcsolatokat. A cselekmény sodró lendületű, és több irányból is érdekes fordulatokat vesz.

Az, hogy Tommy váratlanul megjelenik, nagyobb feszültséget és izgalmat hoz a történetbe. Az, hogy Vákuum nem hagyja, hogy a váza vagy a munka szóba kerüljön, ügyes megoldás a főszereplők általános céljainak elérésére és a feszültség elkerülésére.

A karakterek jól megalkotottak és különbözőek, ami sokszínűséget és érdeklődést kelt az olvasóban. Mindenkinek megvan a saját egyénisége és célja a történetben.

A cselekmény során felmerülő kihívások és váratlan események fokozzák az érdeklődést és az izgalmat, és kíváncsivá teszik az olvasót arra, mi fog történni a következő oldalakon.

Az 18. fejezet érzelmekkel teli és izgalmas fordulatokat tartogat. Rhys belső monológja és érzelmi viharai megmutatják, hogy milyen mélységekig hatol be az érzése Gabriel iránt. A karakterek közötti párbeszédek és interakciók jól mutatják a dinamikát és a kapcsolatokat a szereplők között. Rhys küzdelmei a múltjával és a saját érzéseivel való megküzdése életszerűvé teszik a történetet.

A szöveg stílusa könnyed és olvasmányos, ami hozzájárul a történet folyamatosságához és élvezetességéhez. A dialógusok természetesek és életszerűek, ami segít a karakterek és a világuk mélyebb megértésében.

Az őszinteség és az érzelmek mély és bonyolult táncot járnak a 19. fejezetben. Gabriel belső monológja és az interakció Rhys-szel izgalmasan ábrázolja a karakterek dinamikáját és az érzelmi folyamatokat.

Először is, érdemes megjegyezni Gabriel reakcióit Rhys jelenlétére és érintéseire. Megfigyelhető, hogy Gabriel gyakran érzelmi szempontból reagál Rhys gesztusaira és szavaira, sőt, még az őrzött vázát is említi, hogy megmutassa, milyen érzékeny és gondoskodó természetű. Ez a szál mutatja, hogy Gabriel hajlandó a kötődésre és az érzelmi megnyilvánulásra, még akkor is, ha fél a sebezhetőségtől.

A másik fontos aspektus az, ahogy Gabriel és Rhys közötti dinamika a fizikai közeledés során fejlődik. A szeretkezés leírása nemcsak erotikus, hanem intenzíven érzelmi is. Gabriel megjegyzi, hogy Rhys figyel a reakcióira, és arra törekszik, hogy örömet szerezzen neki. Ez a kölcsönös figyelem és gondoskodás megmutatja, hogy mindketten nyitottak az érzelmi kapcsolatra.

A beszélgetésük a teraszon tovább mélyíti a kapcsolatukat és bemutatja a bizalom és az együttműködés fontosságát. Gabriel határozottan kifejezi, hogy bízik Rhys-ben, és hogy együtt képesek megoldani a problémákat. Ez a bizalom és együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz és erősítsék a kapcsolatukat.

Végül a fejezet azzal zárul, hogy Gabriel elismeri az érzéseit Rhys iránt, és azt a tényt, hogy nem tud ellenállni az érzelmeinek. Ez a belső monológ bemutatja, hogy Gabriel kezd elfogadni és megnyílni az érzelmek előtt, még akkor is, ha ez néha félelmet vagy bizonytalanságot okoz.

Összességében a 19. fejezet érzékenyen és részletgazdagon mutatja be Gabriel és Rhys dinamikáját, valamint azt, hogyan alakul és mélyül kapcsolatuk az érzelmi és fizikai közeledés során.

Az 20. fejezetben egyre mélyebben belelátunk Rhys érzéseibe és gondolataiba, ami különösen érdekessé teszi az olvasmányt. Rhys belső konfliktusai és a körülötte zajló események közötti ellentmondások sok réteget adnak a történetnek.

A szereplők dinamikája is érdekes, különösen a Rhys és Gabriel közötti viszony. A fejezet során megmutatkozik Rhys féltékenysége és kételyei, ami tovább bonyolítja a kapcsolatukat. A beszélgetések és a humoros párbeszédek segítenek megvilágítani a karakterek személyiségét és motivációit.

Az események folyamatosan változnak, és a rejtély körülöttük érdekes fordulatokat vesz. A váza és annak kapcsolata Mathilde Lamotte-tal új elemet ad a történethez, és fokozza az olvasó érdeklődését a következő fejezetek felé.

Összességében az 20. fejezet jól felépített, izgalmas és érzelmi mélységgel rendelkező része a történetnek, amely tovább fűzi a szálakat és fenntartja az olvasók figyelmét.

Az írás elég intenzív és meglehetősen erotikus hangulatot áraszt. A szereplők közötti feszültség és vonzalom érzékelhető, és az intim pillanatok részletes leírása jól ábrázolja a karakterek közötti kapcsolatot. Az erotika és az érzelmi vonatkozások egyensúlyban vannak, és mindkettő hozzájárul a sztori mélységéhez és intenzitásához. A dialógusok és belső monológok is jól kidolgozottak, segítve a karakterek bemutatását és fejlődését.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az írás nagyon explicit és tartalmazhat felnőtt témákat, ezért fontos lehet figyelmeztetni az olvasókat a tartalomra, vagy az érzékenyebb olvasóknak lehetővé tenni, hogy kihagyják ezt a részt. Összességében azonban jól megírt és izgalmas fejezetnek tűnik, amely továbbfejleszti a karaktereket és az eseményeket a történetben.

Az őszinte kritikához először is gratulálok az íráshoz! A 22. fejezet tele van érzelmi hullámvasúttal és feszültséggel, ami izgalmas olvasmányt tesz ki. A karakterek dinamikája érdekes és jól kidolgozott, és az események folyamatosan fejlődnek.

Rhys belső konfliktusai és harcai jól megjelennek a szövegben, és ezek az érzelmek hitelesen és erőteljesen vannak ábrázolva. Az írás stílusa is megfelelően lendületes és érzékletes, ami segít abban, hogy az olvasó érezze és átélje Rhys érzelmeit és gondolatait.

Az egyik erősség az írásban az, hogy a dialógusok és a belső monológok egyaránt jól átadják a karakterek személyiségét és motivációit. Az események logikusan követik egymást, és fokozzák a történet feszültségét és drámáját.

Azonban néhány apróbb javaslatom is lenne. Például, Rhys belső monológjaiban és dialógusaiban ismétlődnek bizonyos motívumok és gondolatok, ami néha kissé monotonná teheti az olvasmányt. Lehetne próbálkozni a monotonitás megtörésével a gondolatok és cselekedetek változatosságával.

Másrészt, néhány karakter, például Doris és Flynn, szerepe kissé kevésbé kidolgozott lehet a történetben. Az ő jelenlétük és cselekedeteik kicsit felületesnek tűnhetnek az összességében jól kidolgozott Rhys és Gabriel közötti kapcsolathoz képest.

Összességében azonban a 22. fejezet izgalmas és érzelmes olvasmányt kínál, amelyben jól megjelennek a karakterek belső konfliktusai és küzdelmei. Ha sikerülne a javasolt apróbb változtatásokat beépíteni, még inkább fokozhatná az írás erejét és hatását. Nagyon várom, hogy további részeket is olvashassak a történetből!

A 23. fejezet izgalmas fordulatokat hozott! Gabriel belső monológja és érzelmei nagyon életszerűen jeleníti meg a szívfájdalmat és az önvádat. Rhys viselkedése tovább bonyolítja a helyzetet, és az olvasóval együtt próbáljuk megérteni a motivációit és a tetteinek hátterét.

Tommy karaktere is érdekes fejlődésen megy keresztül ebben a részben. A korábban autoriter és zárkózott főnök most egy váratlanul nyitott és kooperatív szereplővé válik, ami új lehetőségeket és dinamikákat teremt a történetben. Az is érdekes, hogy mennyire befolyásolja Vákuum Tommy reakcióit és döntéseit, valamint az is, hogy Rhys és Vákuum közötti kapcsolat ismerete hogyan hat a cselekedeteikre és viselkedésükre.

A sztori eddig kiegyensúlyozottan kezeli az izgalmakat, a karakterek fejlődését és a rejtélyes eseményeket.

Azért izgalmas volt a fejezet, nem igaz? Rhys nagyon megosztó figura, de érdekes látni, hogyan fejlődik és változik a történet során. Gabriel karaktere pedig rejtélyes és vonzó, mindig van valami titokzatosság körülötte. Érdekes volt látni, hogyan próbálják megoldani a problémákat, és ahogy a történet halad előre, egyre inkább kibontakoznak a karakterek és az események. És persze ott van az izgalmas kibontakozás a végén, amikor a pénz eltűnik a számláról - ez igazán izgalmas fordulat! Már alig várom, hogy megtudjam, mi fog történni ezután!

Az írás egy intenzív pillanatot fest le, amely tele van érzelmekkel és szenvedéllyel. A 25. fejezet folytatja a karakterek kapcsolatának és belső világának mélyreható bemutatását. Gabriel és Rhys közötti intim pillanatok ábrázolása érzékeny és érzékletes, és lehetővé teszi az olvasónak, hogy még közelebb kerüljön hozzájuk.

Az egyes karakterek személyisége és viselkedése életszerű és hiteles. A dialógusok természetesek és hozzájárulnak a karakterek jellemfejlődéséhez. Azt is észreveszem, hogy a történet további szálakat fon a különböző karakterek közötti kapcsolatokban és a cselekmény fő sodrától eltérő eseményekben.

Az írás stílusa élénk és lendületes, ami segít abban, hogy az olvasó könnyen elmerüljön a történetben. A szexuális jelenetek és az érzelmi konfliktusok egyaránt jól kidolgozottak és meggyőzőek, ami hozzájárul a szöveg élvezetéhez és az olvasók érdeklődésének fenntartásához.

Az egyetlen javaslatom az lenne, hogy további részleteket és jellemzőket ismerjünk meg a karakterekről, hogy még jobban megértsük őket és az őket körülvevő világot.

Az írásodban sok történés zajlik egyszerre, és izgalmasan festesz karaktereket és helyzeteket. A dialógusok élénkek és természetesek, ami segít abban, hogy a karakterek személyiségei kibontakozzanak. A történet izgalmas fordulatokkal teli, és érdekes, hogy hogyan fonódnak össze a különböző szálak és karakterek.

Az egyik erősséged az, hogy képes vagy megragadni az olvasó figyelmét a párbeszédek és a karakterek dinamikája révén. A fejezetben megjelenő érzelmi töltések és konfliktusok hitelesek és jól ábrázoltak, ami még jobban belehelyezi az olvasót a történetbe.

Azonban érdemes lehet figyelned a részletekkel való gazdálkodást, hogy ne terheld túl az olvasót információval. Néhány helyen talán leegyszerűsíthetnéd vagy összevonhatnád a mondatokat vagy gondolatokat, hogy a szöveg könnyebben olvasható legyen.

Összességében egy érdekes és jól megírt fejezetet olvastam, amelyben jól ábrázoltad a karakterek és a helyzetek dinamikáját. Jó munkát végztél!

Ez a rész egy igazi fordulópontnak tűnik a történetben! Rhys nyitottsága és érzékenysége egyre inkább előtérbe kerül, és a kapcsolatok közötti dinamika is érdekesen alakul. Vákuumnak, Tommynek és Rhysnek is van egyedi hangja és személyisége, ami izgalmassá teszi az interakcióikat. A karakterek fejlődése és a cselekmény fokozatosan bontakozik ki, ami nagyon élvezetes olvasmánnyá teszi az egészet. A váratlan fordulatok és a cselekmény magával ragadóan izgalmasnak tűnnek, és kíváncsivá tesznek a folytatásra. Rhys és Gabriel közötti kölcsönös vonzalom és az egymás iránti érzelmeik megjelenítése is nagyon megható és hiteles. Összességében, remek munka, és alig várom, hogy megtudjam, mi következik!

A 28. fejezet tele van feszültséggel és izgalommal, ami a karakterek közötti dinamikát és a cselekmény alakulását illeti. Rhys, Gabriel és Tommy karaktereinek kölcsönös viszonya és az egymás közötti interakciók jól ábrázoltak. Az erotika és a feszültség finom egyensúlya adja az egész fejezetnek a sajátos hangulatát.

Rhys és Gabriel közötti játék és vonzalom érdekesen van ábrázolva, ahol a hatalmi egyensúly és a vágy közötti tánc jól ki van fejezve. Az, hogy Rhys végül figyelmen kívül hagyja a szigorú szerepjátékot, és a szenvedélynek engedve újra megadja Gabrielnek a szabadságot, érdekes fordulat.

Tommy karaktere pedig a keményebb, határozottabb oldalt mutatja, miközben próbálja visszaszerezni a vázát. A konfrontáció Flynn-nel pedig hatalmi játszmának tűnik, ami még inkább fokozza a fejezet feszültségét.

Az események gyors tempóban zajlanak, és a végén váratlan fordulat következik be a fegyveres konfrontációval, ami felkavarja a cselekményt és hozzáad még több drámát a történethez.

Ez a fejezet izgalmas fordulatokat tartogat. A karakterek közötti dinamika érdekes és változatos, és jól látszik, hogy mindannyian különböző módon próbálnak megbirkózni a helyzettel. Tommy és Rhys együttműködése, valamint az, ahogy a cselekmény alakul, izgalmas és fordulatos.

Tommy karaktere továbbra is érdekes és komplex marad, aki a helyzet bonyolultságában is megtalálja a maga módját arra, hogyan irányítsa az eseményeket. Rhys pedig egyre inkább kitűnik mint az a karakter, aki képes kilépni a megszokott keretek közül és megkérdőjelezni a meglévő rendszert.

A párbeszédek és a belső monológok által megismerjük a karakterek motivációit és céljait, ami segít abban, hogy követhessük, hogyan alakulnak a dolgok és hogyan formálódnak a kapcsolatok a szereplők között.

Az izgalmas fejezet folytatja a történetet, és az új fejlemények még jobban fokozzák a kíváncsiságot. A betörés részletes leírása életszerű és izgalmas volt, és jól ábrázolja a karakterek közötti dinamikát.

A karakterek közötti párbeszédek és interakciók sokat hozzáadnak a történet atmoszférájához és dinamikájához. Összességében izgalmas és jól megírt fejezet!

Az "Rejtvény" című fejezet érdekes és izgalmas, tele van fordulatokkal és váratlan fejleményekkel. A karakterek közötti párbeszédek élénkek és természetesek, ami segít abban, hogy könnyen el tudjuk képzelni az eseményeket és a szereplők viselkedését.

Az izgalmas részek mellett a szövegben vannak humoros pillanatok is, például Tommy és Vákuum közötti ugrabugrálás vagy Rhys és Tommy közötti viccelődés. Ez hozzátesz egy könnyedebb hangulathoz és megkönnyíti az olvasó számára, hogy kapcsolódjon a történethez.

A rejtélyes elemek, mint például a váza tartalma vagy a rejtvény megfejtése, kiválóan fokozzák az érdeklődést és a feszültséget. A karakterek közötti dinamika is érdekes, és szépen kibontakozik a fejezet során.

Összességében nagyon élvezetes és jól megírt fejezet, amely izgalmas és fordulatos történetet ígér az olvasóknak. Jó munka!

A 32. fejezet igazi izgalmakkal teli és fordulatos részleteket tartalmaz. A történet folyamatosan tartja a figyelmet a rejtélyek és a kalandok felfedezése felé vezető úton. A karakterek közötti dinamika és a közöttük lévő kapcsolatok fejlődése érdekes és érzelmekkel teli. A cselekmény kiválóan felépített, és a feszültség fokozódása folyamatosan tartja az olvasó érdeklődését. A rejtélyes helyszínek és a váratlan fordulatok hozzájárulnak a fejezet izgalmas atmoszférájához. Jó munka!

Az utószó nagyon szépen zárja le a történetet, és megmutatja, hogy mennyire összekovácsolódtak a karakterek és milyen erős a kapcsolatuk egymással. A dialógusok és a belső monológok hűen tükrözik a karakterek személyiségét és dinamikáját. A könnyed hangvétel és a romantikus elemek remekül illeszkednek egymáshoz, és hiteles módon mutatják be a szereplők érzelmi fejlődését és az események alakulását. Nagyon élvezetes volt követni a történetet és az utolsó sorokig lekötött a cselekmény. Összességében nagyon jól megírt és lezárt történet.

Összefoglaló:

A "Neon Lights" című könyv összességében egy nagyon élvezetes és mély érzelmekkel teli olvasmány. A karakterek életszerűek és jól kidolgozottak, így könnyű velük azonosulni és velük együtt érezni. A cselekmény izgalmas és fordulatos, tele van váratlan eseményekkel és meglepetésekkel, ami folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését. A szerelmi szálak és a barátságok kibontakozása hitelesen van ábrázolva, és a romantikus pillanatoknak és drámai helyzeteknek köszönhetően sokszínűvé teszik az egész könyvet.

Az írásmód könnyed és lendületes, ami megkönnyíti az olvasást, ugyanakkor van mélysége és jelentősége is a történetnek. Az érzelmek és gondolatok hitelesen vannak ábrázolva, ami segít abban, hogy az olvasó könnyen belemerüljön a szereplők életébe és érzéseibe. A dialógusok természetesek és élénkek, ami még inkább életszerűvé teszi a történetet.

A könyv tematikája is fontos és aktuális kérdéseket boncolgat, például a szeretet, barátság, önbizalom és önelfogadás témáját, ami sok olvasónak segíthet az azonosulásban és az életükben való eligazodásban.

Összességében tehát a "Neon Lights" egy nagyon erős és érzelmekkel teli regény, amelyet nagyon élvezettel olvastam. Ajánlom mindazoknak, akik szeretik a romantikus és drámai történeteket, valamint azoknak is, akik érdeklődnek az emberi kapcsolatok és érzelmek iránt.

Judith Whimsey - Abban a pillanatban

Fülszöveg:

A könyvesbolt a menedékem egészen addig, míg egy nap, Noah, a Rockbang virtuóz gitárosa villámcsapásként megérkezik a világomba. Ő egy híres rocksztár, míg én csak egy félénk könyvmoly vagyok. Vele olyan, mintha egy új fejezetet fedeznék fel az élet könyvében.

Sosem gondoltam volna, hogy ilyen könnyű szerelembe esni. Kezdve a véletlen találkozástól, egészen a félszeg mosolyon és a túlméretezett szemüveg mögül előbukkanó félénk pillantásig; nyugodtan mondhatom, nem csak az elektromos gitárom az, ami izzik.

De a hírnév nem egy lassú, andalító ballada, hanem őrült, fejrázós rock. Vajon a szerelmünk megállja a helyét a káoszban, vagy elvesz a villogó fények és a sikoltozó rajongók tömegében?

1. fejezet - Noah 

 Úgy rohanok Boston utcáin, mint egy űzött vad. Az izmaim lángolnak, üvöltenek az őrült hajszától, amibe ezek a fanatikus rajongók belerángattak. A szívem hangosan dobog, csodálkozom, hogy nem hallja az egész rohadt város. Paff, paff, paff – a lábam úgy trappol az aszfalton, mintha egy kétszáz kilós elefánt szaladna, és nem egy kétségbeesett srác. 

Ez egyszerűen nevetséges. 

Három évvel ezelőtt még kiröhögtem volna bárkit, aki valami hasonlót jósol. A zihálásom egyre hangosabb, a lábam ritmusához igazodik. Az adrenalin áramütésként száguld végig az ereimben. Bárcsak hátrahagyhatnám már végre az átkozott visításukat! 

Megpillantok egy kis mellékutcát, és gyorsan befordulok. Pár lépés után nekidőlök a téglafalnak, és megtámaszkodom a térdemen, miközben kapkodom a levegőt. Meleg izzadság folyik le a hátamon. Hátrapillantok, még mindig a nyomomban vannak. Ez nem lehet igaz! Nem unják még? Én sem adom fel, teljesen kimerültem már, de erőt veszek magamon, és mozgásra bírom a lábaimat. 

– Hé, Noah, várj meg! 

– Szeretlek! 

Megrázkódom, amint meghallom az egymás szavába vágó kiabálásukat. Jézusom, rocksztár élet, mi? 

Az adrenalin az egyetlen dolog, ami miatt úgy nyomom a járdát, mintha az életem múlna rajta. Az előttem lévő mellékutcából egy újabb csoport bukkan elő, és megtorpanok. Az arcuk felvillanyozódik, amitől émelyegni kezdek. 

– Csak egy képet, Noah! – A vöröske hangja cukorszirup és kétségbeesés keveréke. 

– Komolyan, hagyjatok már békén – motyogom, nem tehetek róla, a frusztráció gyakorlatilag csöpög a hangomból. 

– Ugyan már, csak egy gyors képet! – próbálkozik most egy szőke, és végigsimít a 

mellére feszülő topon, miközben próbál mélyen a szemembe nézni. 

Közelebb jönnek, egyre közelebb. A kezem olyan erősen szorul ökölbe, hogy a körmöm fájdalmasan fúródik a tenyerembe. 

– Azt hittem, sokkal coolabb lesz – hallok meg egy hangot valahonnan a csoport végéről. 

Ez egyenesen a szívembe hatol. Megrázom a fejem. Most komolyan? Alig bírom megállni, hogy ne szóljak vissza valami csúnyát. 

Körülnézés nélkül átfutok a túlsó oldalra, és befordulok egy keskeny átjáróba. Miközben a szemem az utcákat fürkészi, hogy merre szaladjak tovább, Jeff arca kúszik a szemem elé. 

Köszi, faszfej! 

A „segítő” posztja arról, hogy szükségem van egy „állandó barátnőre”, vírusként terjedt el, és most erről beszél az egész rohadt város. Mit az egész város? Mindenki erről beszél, hála a közösségi médiának. Az instán, facen és minden létező helyen kéretlen ajánlatokkal bombáznak. És most még az utcán is. 

A fickó egy seggfej. Tudom, hogy bandatag, meg haver, de ez...

Kitörölte már, persze, de olyan volt, mint egy ketyegő időzített bomba. Egy óra sem 

kellett, hogy a rajongók felkapják és elkezdjék megosztani. 

Nem keresek komoly kapcsolatot. Sőt, semmilyen kapcsolatot. Csak ugratás volt, egy rohadt vicc. Rocksztár vagyok, ember. Élem az életemet, az egész világ a játszóterem. 

A lányok? Igen, bármelyiket választhatom, és ez így jó nekem. 

A szívem ki akar ugrani a mellkasomból, de még gyorsabban hajtom magam. 

Szeretem a rajongókat, sőt, imádom őket. Nekik köszönhető, hogy a Rockbang ilyen híres lett. És én szeretem a hírnevet. A zenét. A színpadot. Erre vagyok teremtve. 

Csak most nem. Ezzel a kibaszott viccel a képben. És főleg nem egy rakás kiskorúval. 

Ember! A lányok, akik követnek, nem lehetnek idősebbek tizennégy–tizenhat évesnél, és mégis a viselkedésük alapján azt hihetnéd, profi kurvák. Más sem hiányzik, hogy lefényképezzenek valamilyen kompromittáló szituációban. A menedzserünk, sőt, a bandatagok is megölnének, ha egy ilyen miatt ugrana a szerződésünk. Híresek vagyunk, de azért még nem annyira, hogy minden szarból sértetlenül ki tudjunk 

mászni. Ha csak egy kicsit idősebbek lennének, akkor nem kellene menekülnöm. Akkor elmehetnénk egy bárba, és választhatnék kettőt vagy hármat közülük. Legyen négy. Átkozottul jobb időtöltés lenne, mint amit most csinálok. 

A következő sarok után egy lámpaoszlopnak támaszkodom, és próbálom a tüdőmet megtölteni a szükséges mennyiségű levegővel. Ki kell tisztítanom a fejem, mielőtt felrobban. 

A telefonom megrezzen a zsebemben, és Jeff neve bámul rám. 

Hé, haver, hol vagy? Tíz perce elkezdődött a próba, siess! 

Forgatom a szemem, és gondolatban megmondom neki, hogy hova húzzon el. Végül 

is, ez az ő rohadt hibája. 

Befordulok a következő sarkon, és kiszúrok egy lehetséges rejtekhelyet: egy hangulatos könyvesbolt, amely egy kávézó és egy vintage ruhabolt közé szorult. 

A megkönnyebbülés eláraszt, mint egy átkozott szökőár. Berontok az ajtón, a csengő hangosan jelez a fejem felett. 

– Gyorsan, rejts el! – Gyakorlatilag könyörgök a lánynak a pultnál, akinek a szemei hatalmasra nyílnak. 

A hátsó sarok felé mutat, de nem szólal meg. Odarohanok, és elbújok egy rakás önsegítő szar mögé. A szívem még mindig úgy dobog, mintha ki akarna törni a helyéről. Hátamat a polcnak szorítom, és próbálok nagy lélegzetet venni. Az adrenalin olyan, mint egy átkozott cunami, de végre csillapodik. Végre kapok levegőt. Közelebb húzódom a könyvekhez, de az ajtó újabb csilingelése miatt felkapom a fejem. A pulzusom 

újra megugrik, mert ezek nem lehetnek mások, csak a rajongók. 

– Hé, nem láttál egy kék hajú, fekete szemű fickót? Szürke póló, szakadt farmer? 

– Nem…? – Válasz helyett inkább kérdezi az eladó csaj. 

Remélem, nem fog elárulni, mert akkor csapdába esem. Kicsit közelebb lépek a polc széléhez, de nem lesek ki. Csak a fejemet döntöm a könyvekhez, hogy jobban halljak. 

– Biztos? Mert errefelé menekült! 

– E...esküszöm, senki nem nyitott be. 

– Kizárt dolog! Valahol itt kell lennie! Ő a Rockbang vezető gitárosa! 

– Rockbang? Bocs, sosem hallottam róluk.

Ez fáj. Az okés, ha nem szereti a zenénket, de hogy még csak nem is hallott rólunk? Pedig én úgy érzem, már a csapból is mi folyunk. 

– Mi? Komolyan? Tele van velük a net. A srác egy A-listás – rikácsolja egy magas hang. 

– Hát, én nem ismerem. Sajnálom, de nem tudok segíteni. 

– A francba, ez szívás! Azért jöttünk idáig, hogy találkozzunk vele! 

Halk sustorgás hallatszik, amit nem tudok kivenni. Végül az előző hang újra hangosabbá válik. 

– Rendben, vadásszunk tovább, de ha felbukkan, mondd meg neki, hogy mi vagyunk a legnagyobb rajongói! 

– Persze, szólok neki, ha beugrik, bár ez nem az a tipikus hely, ahol az ember rocksztárokra bukkan. 

Szarkazmust hallok a hangjában? Ítélkezést? Azért minket sem csak a rock és a bulizás éltet. Néhányan közülünk a szavakat is szeretik. Például én is, csak most nem fér bele a világomba. Nincs elég időm, ennyi az egész. 

Szívdobogva lépek ki a rejtekhelyemről, miután meggyőződöm arról, hogy tényleg elhagyták a boltot, és körülnézek. Csend van, mintha egy teljesen más bolygón lennék. 

Papír és régi történetek illat van, és ez furcsa módon megnyugtató. Lépteim visszhangoznak a fapadlón. A tekintetem előre szegezem a pult mögött álló lányra. Alacsony, és finom kecsességgel mozog. Gesztenyebarna haja természetes hullámokban omlik a vállára. Nagy, kerek szemüveg ül az orrán, szemei mogyoróbarna és valami mélyebb szín keveréke. Lágyság van benne, mintha védve lenne a falakon túli káosztól. A tekintetünk találkozik, és a kíváncsiság egy kis szikrája csillan fel benne. 

– Helló! – biccentek neki, és a híres vigyoromat varázsolom az arcomra. 

– Szia! – mormolja vissza, és lesüti a szemét. 

Egyértelmű, hogy nem ismer meg. Ez jó érzés, őszintén mondom. Egy kis szünet a 

megszokottól, egy esély, hogy csak egy átlagos srác legyek. 

– Kösz, hogy nem szóltál. – A kezemet a zsebembe mélyesztve egész közel lépek a 

pulthoz. 

A lány végre felpillant, de nem néz rám sokáig, az előtte fekvő könyvvel kezd játszani. 

– Nem követem a hírességekkel kapcsolatos dolgokat. Nem igazán hallgatok zenét – vonja meg a vállát, és a szemüvegét feljebb tolja az orrán. 

Az őszintesége meghökkent, és egy nevetés csúszik ki belőlem. 

– Hát, szerencsédre én nem azért vagyok itt, hogy a zenémet reklámozzam. – Nem tudom, miért nem megyek már el. Ez a lány olyan félénk, hogy alig mer rám nézni. 

Mégis van valami megkapó a bátortalanságában. 

– Akkor miért vagy itt? 

– Mondjuk úgy, véletlenül. Egyébként Noah vagyok – nyújtom a kezem. 

Elpirul, egy pillanatig habozik, de aztán megrázza az enyémet. Egy kicsit tovább tartom összezárva a tenyerünket, mert ismét várnom kell, hogy végre a szemembe nézzen. 

– Amy. Amy Anderson. – A hangja alig több mint egy suttogás. 

– Amy – visszhangzom. Jó érzés kiejteni a nevét. – Örvendek, Amy.

Szégyenlősen elmosolyodik, és ez olyan, mint amikor egy hosszú vihar után végre kisüt a nap. A testemet most egy másfajta elektromosság járja át. Felrémlenek a pornóvideók szexi könyvtárosnői, és a farmerem hirtelen szűk lesz. Diszkréten megigazítom magam. Anélkül, hogy túlgondolnám a dolgot, előveszek a zsebemből egy papírdarabot. 

– Lehet, hogy nem vagy zenefüggő, de mit szólnál, ha eljöhetnél a hétvégi koncertünkre? – vetem fel az ajánlatot, és visszafojtott lélegzettel várom a válaszát. 

Tétovázik, mogyoróbarna szemeiben kétség táncol. – Fogadd el, fogadd el – szugge-

rálom. – Kellesz nekem, szexi könyvtárosnő! Jobban mondva, szexi eladócsaj! Foga-

dok, hogy a félénkséged mögött egy igazi vadmacska vagy. 

– Nem tudom. Nem vagyok az a koncertre járós típus, és nem szeretnék elfoglalni egy helyet, amit egy igazi rajongód is kaphatna. 

– Hidd el, van bőven a rajongóknak is. Gyere el, nagy buli lesz. Ráadásul még egyszer láthatlak – noszogatom, és rákacsintok. 

Elvörösödik, és ismét megigazítja a szemüvegét. Az a szemüveg a halálom. Olyan szexi a mögötte elkerekedő szeme. Képzeletemben máris előttem térdel, és ugyanezzel a pillantással néz fel rám. 

Megköszörüli a torkát, bólint. 

– Oké, majd meglátom. 

A pokolba is, igen! Nem tehetek róla, széles vigyor terül el az arcomon. 

– Király! Felírom a neved a VIP-listára. Bekukkanthatsz a függöny mögé is. Alig várom, hogy találkozzunk, Amy. Szuper lesz! 

Még akkor sem tűnik el a vigyor az arcomról, amikor kilépek az üzletből. Mégsem olyan rossz ez a mai nap. Alig várom már, hogy szombat legyen!

A könyvet ezeket a helyeken vásárolhatod meg:
Helma
Líra
Dibook
Ekönyv
Libri

Tizennyolc Plusz 1. - könyvrészlet

Párzási ösztöntől vezérelt vérfarkas leszármazottak. Emberek, ám időnként állatként viselkednek. Egy életre választanak párt maguknak, de jobb messzire elkerülni őket. Lena és Dominic mégis a közelükbe merészkedik…
Egy távoli jövőben a gépek helyettesítik az embereket. Nem csupán a munkában, de az ágyban is.
Abby szexrobotokat tesztel egy olyan embernek, aki maga is úgy viselkedik, mint egy robot.
Leonard cégtulajdonos. Ha a fejlődésről van szó, megingathatatlan. Csakhogy találkozik Joellel, aki pont az olyanok ellen harcol, mint ő…
Négy történet, négy izgalmas kapcsolat. Hol fülledten erotikus, hol mélyen érzelmes, hol fájón megrendítő, viszont mindegyikben van egy közös: ez pedig a szerelem.