A nagy szívrablás - 10. fejezet

 

Harry

Louis-t néztem, ahogy a hason fekve édesen szunyókál. Én már rég felébredtem, de nem akartam zajt csapni, így inkább benne gyönyörködtem. Kócos haja a szemébe hullott, ajkai kissé elnyíltak, és a nyála a párnára folyt. Imádni való volt az összkép. Lassan hajoltam hozzá, mert képtelen voltam megállni, hogy ne pusziljam meg az arcát.

– Kávéval is ébreszthettél volna – kapott el a tarkómnál fogva, és a fejem lehúzta a nyakához.

– Így megfulladok, és akkor biztos, hogy nem lesz kávéd – nevettem.

Megcsikiztem a hasát, hogy eresszen, de helyette a másik karját is körém fonta, és még szorosabban tartott.

– Elengedlek, ha jössz velem tusolni – mondta, és az orrával félretolta a hajam, majd belenyalt a fülembe.

Elég volt ennyi, hogy a farkam máris úgy álljon, mint a cövek.

– Csak akkor, ha megígéred, hogy közben lerendezed ezt – dörgölőztem a combjához.

Louis elégedetten felmordult.

– Miért vagyunk még itt? – eresztett el, és máris kipattant az ágyból, közben húzott magával.

Nem tudtam, mennyi lehet az idő, de biztosan nem volt korán, mert a kanapén ott terpeszkedett Liam, az ölében Brandonnal. Mindkettő kezében bögre, de olyan elmélyülten smároltak, hogy először észre sem vettek bennünket.

– Úgy látom, sürgős – jegyezte meg Liam, miután felfedezte a jelenlétünket.

Mindketten egy szál alsóban voltunk, és hát eléggé szembetűnő lehetett miért is igyekszünk annyira a fürdőbe.

– Reggelivel várjatok – felelte neki Louis, és szó szerint belökött az ajtón.

Tetszett a határozottsága, és tudtam, hogy isteni közös zuhanyzás elé nézhetek.

– Két percet kapsz – nyomta a kezembe a fogkefét, és a sajátja máris a szájában volt.

– Elég lesz egy is – öltöttem rá a nyelvem, és máris turbó módba kapcsoltam.

Életem legizgalmasabb fogmosása volt, mert Louis közben végig taperolt a szabad kezével, és az alsómat cibálta rólam. A zuhanyfülkébe már hevesen csókolózva léptünk be, és csak akkor váltam el tőle felsikkantva, mikor rámeresztette a hidegvizet.

– Basszus! Ez nem éppen vágygerjesztő volt – mordultam, de addigra már be is állította a hőmérsékletet.

– Akkor majd ez az lesz. – Térdre ereszkedett előttem, és egy pillanattal később már a szájában voltam.

Louis nem finomkodott. Olyan mohó szopásba kezdett, hogy azt sem tudtam, mibe kapaszkodjak, mert a lábaimból kiment minden erő. Próbáltam halk lenni, hogy a többiek ne hallják, de nem igazán ment. Teljesen megőrjített, főleg, mikor a golyóim alá nyúlva elkezdte masszírozni a gátrészt. Hihetetlenül értett hozzá, hogyan fokozza az izgalmamat. A hajába markolva élveztem el, és a lábaim úgy reszkettek, mint a kocsonya.

Felhúztam magamhoz, és lesmároltam.

– Ezt muszáj visszaadnom – mondtam, és megharaptam meg a nyakát.

– Ne fogd vissza magad, bébi! – csapott biztatóan a fenekemre.

Hát, nem fogtam vissza magam, de ő sem, már ami a hangokat illette. Olyan hangosan nyögdécselt, hogy tuti még a lent enyelgő párocska is elélvezett tőle.

– Ha minden reggel ilyen vagy, még ma elveszlek – vontam ölelésembe reszketeg testét.

– Mindig nősülni akarsz egy jó szopás után? – macerált nyomban.

– Akkor már házas lennék, úgyhogy veheted bóknak a megjegyzésem. – Most a vállába kapott egy harapást ezért a beszólásáért.

– Inkább menjünk, mielőtt a reggeli helyett engem eszel meg – húzódott el kacagva.

Nekem is adott egy törölközőt, majd mindketten félig megszárítottuk a hajunkat, és újra csak egy szál alsóban mentünk ki. Már Niall és Zayn is lent volt már, vigyorogva bámultak minket.

– Mi az? Valami jó anyag van abban a kávéban, hogy fülig ér a szátok? – szólt oda nekik Louis, majd odalépett Zaynhez, és minden további nélkül elvette tőle a bögréjét.

– Lehetnétek diszkrétebbek is. Ez egy faház – mondta Brandon.

– Ezt épp ti mondjátok? – hordta le nyomban Niall. – Olyan hangosan kufircoltatok, hogy attól még a vadállomány is túl fog szaporodni az erdőben.

Közben én bementem felöltözni, de az ajtót nyitva hagytam, így jól hallottam őket.

– Miért nem kérted meg Zaynt, hogy téged is rendezzen le? Akkor most biztos nem nyafognál, cicafiú! – feleselt vele Brandon.

Erre már én is kidugtam a fejem, mert látni akartam a barátom reakcióját. Hát persze, hogy fülig volt vörösödve.

– Jesszusom! Ilyen kanos rablóbandát! Ti mindenhová be akarjátok dugni a farkatokat? Akkor talán kezdhetnétek a széffel, lehet még az is szétfeszíteni a sok tesztoszteron, ami bennetek tombol – forgatta a szemeit Niall, de közben mosolygott, úgyhogy nem vette szívére a dolgot.

Zayn lépett oda mellé, és átkarolta a derekát. Érdekes módon, a barátom nem húzódott el egyből.

– Egy: Niallt senki sem szólíthatja cicának, csak én! – emelte meg az ujját Brandon felé. – Kettő: én csak egy helyre szeretném dugni, de oda nagyon – címezte ezt már Naillnek, aki nyomban hanyatt homlok kimenekült a házból.

Én sem bírtam megállni, hogy ne kacagjak hangosan, de muszáj voltam a barátom után sietni, nehogy világgá menjen. A tűzrakó helynél találtam rá, ahol tegnap Louis is ácsorgott.

– A fasz kivan ezekkel! – mutatott Niall dühösen a ház felé, miután észrevett.

– Csak viccelődnek, te is tudod – veregettem meg a vállát.

– Nem érdekel! Nem akarok többet itt aludni, Harry! Teljesen kikészítenek – hisztizett szokásához híven.

– Pár napig biztosan nem fogunk, mert meg kell szereznünk a kódot. Amúgy meg nem értem, miért borulsz ki ennyire minden alkalommal. Azt mondtad, nem ért hozzád. Akkor meg? – Próbáltam vele felvenni a szemkontaktust, de Niall a földet bámulta, majd hirtelen rám kapta a tekintetét.

– Persze, hogy nem érted, mert neked ez a természetes, de nekem nem. Kurvára furcsa, amikor egy fiú azt mondja nekem, hogy szép vagyok, és nem tudom, hová tenni a dolgot. Érted? Ráadásul, most egyértelműen közölte, hogy meg akar dugni! Te nem paráznál be a helyemben? – rikácsolt, és arrébb is sétált.

– Bolond vagy, Niall! Tudod, hogy úgysem teszi meg, csak játszik veled. Szerintem pont azért, mert látja, mennyire kikészülsz tőle.

– Menjünk haza, jó? – nézett rá könyörgően.

Furcsállottam a viselkedését, de mindig is hisztis volt, habár nem ennyire.

– Oké. Beszéljünk velük, és lépjünk – egyeztem bele, mert amúgy is mennünk kellett.

A házba lépve a kék szemek rögtön engem vizslattak, de egyelőre a többiekhez beszéltem.

– Figyeljetek, fiúk! Mi most megyünk, hogy minél hamarabb megszerezhessem a kódot. Addig ti fogjatok hozzá az edzéshez, és szerezzetek be mindent, amire szükségetek lehet. Ha bármi van, keressük egymást.

– Bízd rám az edzés részét – állt fel Liam. – Egykettőre gatyába rázom őket.

– Máris van egy hajcsárunk – sóhajtott egyet Brandon.

– Hm, ha sokat jár a szád, felviszlek, és megmutatom milyen az igazi hajcsár – évődött vele nyomban Liam.

Louis lépett oda hozzám, és húzott is ki magával.

– Akkor majd jelentkezünk – intettem nekik, és még láttam, hogy Niall tanácstalanul toporog, jöjjön-e utánam, vagy sem. Végül nem jött.

Louis a kocsimnál állt meg, és ott azonnal a számra tapadt. Az ajtónak támaszkodva öleltem magamhoz, és elmerültem az isteni nyelvjátékában.

– Ez nem volt szép. Talán több napig nem fogunk találkozni, és felizgattál – morogtam az ajkaira, amelyektől nem akaródzott elválnom.

– Nem fogod kibírni annyi ideig – kuncogott, és piszok módon még végig is simított a merevedésemen.

– Egy dög vagy – kaptam újra a szája után.

Louis csókja annyira finom volt, hogy egyszerűen nem tudtam betelni vele, azonban Niall torokköszörülése miatt muszáj volt szétválnunk.

– Egy perc – mondtam a barátomnak, aki mögött Zayn is ott állt.

– Tényleg nem látlak néhány napig? – kérdezte Louis lágyan.

– Igyekezni fogok, ígérem.

– Ne kockáztass! Én megvárlak.

A szívem nagyot dobbant ezekre a szavakra.

– Jól viselkedj, amíg nem leszek itt – adtam egy búcsúpuszit a kipirult ajkaira.

– Mi rosszat csinálhatnék három másik meleg sráccal? – incselkedett, ami miatt kénytelen voltam a fenekébe markolni, és újra magamhoz vontam.

Louis vigyorogva nézett a szemembe.

– Egy kiéhezett Louist szeretnék látni, mire visszajövök. Ha rosszalkodni mersz, nagyon megbüntetlek – fenyegetőztem.

– Hm, talán akkor megérné – nyomta hozzám az ágyékát.

– Megőrjítesz – forgattam a szemeimet, és eltoltam magamtól. – Hamarosan újra találkozunk – mosolyogtam rá, és intettem Niallnek, hogy jöjjön.

A földúton döcögve, szokatlan érzések kavarogtam bennem. Jó lett volna még egy kicsit kapni Louis-ból. Tisztában voltam vele, hogy most még az őrült szexuális vágyaink vezérelnek, de ugyanakkor azt is éreztem, hogy sokkal több van e mögött. Viszont nem beszéltük meg, hogy ez most mi, ami köztünk van. Örültem volna, ha nem csak pár éjszakára tervez velem.

– Akkor most te és Louis? – zökkentett ki a gondolataimból Niall.

Ha tudná, hogy épp ezen agyaltam…

– Azt hiszem, igen – bólintottam. – Miért kérdezed?

– Semmi, csak nem értem, hogy megy ez ilyen könnyen neked. Még csak pár napja ismered, és gondolom, le is feküdtetek egymással.

Erre hangosan felnevettem.

– Ne csinálj már úgy, mintha te nem húztál volna meg csajokat pár órás ismeretség után.

– Nem ezt mondtam, de ti úgy búcsúzkodtatok, mint a szerelmesek – fintorgott.

– Kedvelem. Nincs ebben semmi – vontam meg a vállam.

Kiértünk a főútra. A szemem sarkából láttam, ahogy Niall a kezét tördeli. Már vártam, mit akar kérdezni, de csak akkor fordult felém, amikor elértük a várost.

– És ez, hogy megy? Úgy értem, amikor így összejössz valakivel, akkor honnan tudjátok, hogy ki… izé… szóval, ki lesz a lány és ki a fiú – dadogta.

Rá se kellett néznem, hogy tudjam, olyan vörös a feje, mint a rák. Visszatartottam a mosolyom, és megpróbáltam komolyan válaszolni neki.

– Általában ki lehet találni, bár nem minden esetben, sokszor ért már meglepetés ezzel kapcsolatban. Szerintem Liam pl. fiú, hogy a te szavaiddal éljek, ahogy Louis, és én is. Brandon pedig csaj, és tutira te is az lennél, ha a mi oldalunkon játszanál – feleltem, és tudtam, hogy azonnal robbanni fog.

– Mi? – sikított fel. – Miért lennék csaj?

– Pont ezért – kacagtam. – Olyan édesen hisztis vagy, mint egy csaj, de ezt mondtam már neked párszor.

– Kapd be, Styles! – fonta össze maga előtt a karját durcásan.

Amíg a forgalomban araszoltunk, addig fél szemmel megint őt lestem. Niall néhányszor vett egy mély levegőt, mintha tovább akarna kérdezősködni, de aztán mégsem szólalt meg. Ezt egészen addig bírta, míg bekanyarodtunk az utcánkba.

– És Zayn? – sandított rám.

– Szerintem Zayn aktív, de tutira vállalja a passzív szerepet is. Mármint általában fiú, de lány is lehet – magyaráztam, hogy ő is értse.

Korábban soha nem beszélgettünk ilyesmiről, ezért ez még nekem is szokatlan volt, hogy most ilyeneket kérdez tőlem.

– Miért kérdezed? – ráncoltam a homlokom.

– Mivel öt meleg fiúval voltam összezárva, természetes, hogy felmerülnek bennem kérdések – felelte felháborodottan.

– Aha. Hát, akkor kérdezz! – Begurultam a kapun a házunk elé.

Nem állt ott apám kocsija, úgyhogy valószínűleg egyedül leszünk a házban.

– Majd bent – pattant ki Niall, és egyenesen a konyha felé vette az irányt.

Én is éhes voltam, mert nem reggeliztünk, úgyhogy csatlakoztam hozzá. Rita, a házvezetőnő rögtön kérdezte, készítsen-e nekünk valamit, de elhárítottam azzal, hogy megoldjuk, hiszen tele volt a hűtő mindennel. Kipakoltunk egy halom kaját, és a konyhában ültünk le falatozgatni.

– Na mit akartál kérdezni, te kis hörcsög? – vigyorogtam Niallre, akinek tömve volt a szája.

Nagy nehezen lenyelte a falatot, majd leöblítette egy kis tejjel.

– Azt mondtad, Louis is fiú, akkor ti, hogy?

El sem akartam hinni, hogy tényleg ilyeneket kérdez tőlem.

– Először megdugtam én, aztán ő engem – feleltem, és vártam a reakcióját.

Niall kiköpte a tejet, amivel sikeresen beterítette a kajámat.

– Basszus! Ne kérdezz ilyeneket, ha megfulladsz közben! – húzódtam hátra, és kezembe kaptam egy konyharuhát. Persze röhögtem, olyan hülye képet vágott.

– Nem gondoltam, hogy ilyen nyíltan fogsz válaszolni – vette el tőlem a ruhát, hogy maga előtt is letörölgesse a pultot.

– Mintha nem ismernél – dobtam hozzá egy falat szétázott kenyeret.

– A picsába már! Ne dobálózz! Tiszta dzsuva vagyok így is.

– Engem köptél le, és még te sírsz? – mutattam végig magamon. – No, van még kérdés, mert mennék átöltözni.

Niall tekintete megakadt rajtam. Láttam a szemében, hogy még mindig van valami, amit tudni akar. A fejem oldalra biccentve vártam, hogy nyögje már ki végre.

– És nem fáj? – bökte ki, majd rögtön az ajkába harapott, mint aki meg is bánta, hogy kimondta.

– De. Rohadtul fáj, ha szar a partnered – vágtam rá. – Amúgy meg piszok jó, de Zayn ezt a részét meg tudja neked mutatni, ha annyira érdekel – húztam a fejére a tejes konyharuhát, és otthagytam.

A lépcsőn még hallottam Niall sipítozását, de én csak kacagva szedtem a lábaimat a szobám irányába. Ez a mocsok tutira titkolt előttem valamit, de majd úgyis kiszedem belőle, mi az.

11. fejezet