Üdv a klubban - 6. fejezet

Daniel

Daniel meglepetten tapasztalta, hogy egész nap izgatott volt az este miatt. Nem akart csalódni. Abban bízott, hogy Kelton Silva bármennyire is jól vezeti a klubot, még ma kirúghatja, és már előre hallotta a szánalmas magyarázkodását.

Az a nyomorult örülhetne, hogy ilyen csodaszép felesége van, aki megajándékozta egy tündéri kislánnyal. Erre nem elég, hogy folyamatosan csalja, még idegen férfiaknak is odadobja. Beteg. Csak ez az egy szó jutott eszébe róla. Aki ilyet tesz, az egy beteg állat, és nem való neki se feleség, se család.

Persze Daniel sem élt szent életet, de jelenleg még senkinek se tartozott elszámolással, így azt csinált, amit akart. Viszont, ha egyszer megnősülne – amiben erősen kételkedett, hogy mostanában lenne –, soha nem csapná be a nejét. Mindig is megvetette az ilyen férfiakat, ahogy azokat a nőket is, akik félrelépnek. Pedig ő is el akarta csábítani Octaviát, és talán épp emiatt nem tette meg. Túl rendes nőnek tűnt, ezért nem akart bajt sem neki, sem saját magának. Az persze más kérdés, hogy azóta is csak ő járt a fejében.

– Örülök, hogy mostanában újra többet vagy itt – jegyezte meg Jamal, miután felmentek a privát páholyukba.

– Muszáj szemmel tartani a klubot – füllentette Daniel. Nem akarta elmondani, hogy valójában miért jött el. Minden titkát meg szokta osztani Jamallal, de ezt az egyet most megtartotta magának. Először szeretett volna tisztán látni.

– Láthatod, hogy minden rendben megy – mutatott a barátja a lent gyülekező emberekre.

Valóban sokan voltak, pont úgy, mint tegnap. A zene is sokkal jobb volt, mert Silva valami új DJ-t kerített. Daniel mégsem tudott örülni annak, hogy ilyen jól végzi a dolgát.

– Elintéztem a helyiséget, amit kértél. Elkezdték az átalakítást, már csak szerelőket kell keríteni – tájékoztatta Jamal.

– Remek. Köszönöm – biccentett Daniel kimérten.

– Jól látom, hogy feszült vagy?

Daniel észre sem vette, hogy még mindig az üvegfal előtt álldogál, és mereven a bejáratot kémleli.

– Nem, dehogy, csak elgondolkodtam – füllentett újra, de nem mozdult.

– Jobb lenne, ha megfogadnád a tanácsom, és felszednél valakit. Már kezdenek látszani rajtad az elvonási tünetek – nevetett Jamal, majd elsétált, és italt töltött magának.

– Talán ma úgy lesz – felelte Daniel csalódottan, ugyanis megpillantotta Silvát, mégpedig Octavia társaságában.

Nem akarta elhinni, hogy tényleg eljött. Úgy tűnt, Silva mégsem hazudott, valóban nyitott házasságban élnek. Daniel nem értette, hogyan képes erre Octavia. Oké, hogy egy bombanő, de attól még kisgyerekes anyuka. Vajon bárkinek odaadja magát? Bizonyára, hiszen itt van. De miért csinálja? Daniel hallott már unatkozó háziasszonyokról, akik fűvel-fával kefélnek, de Octáviát nem ilyennek képzelte. Abszurdnak tartotta ezt az egész helyzetet. Ez a gyönyörű nő, aki elvette az eszét, éppen most lépeget fel a lépcsőn azért, hogy lefeküdjön vele. Legalább annyira meg fog lepődni, mint most ő.

– Magamra hagynál? – fordult Jamalhoz.

A barátja felvonta a szemöldökét, majd biccentett.

– Persze. De szólj, ha bármi gond van – felelte, és további kérdések nélkül távozott.

Ahogy Jamal kilépett az ajtón, szinte azonnal megjelent Silva.

– Mr. Reyes – nyújtotta Daniel felé a kezét vigyorogva. – Ahogy ígértem, elhoztam.

Daniel annyira dühös és csalódott volt, hogy hatalmas önuralom kellett neki ahhoz, hogy ne üsse meg Silvát. Ez a faszkalap fülig érő szájjal adja oda másnak a saját asszonyát. Felfordult tőle a gyomra.

– Akkor mire vársz? Engedd be, és tűnés! – Daniel hangja remegett a feszültségtől.

– Már itt sem vagyok – bólintott Silva zavartan, majd sarkon fordult, de az ajtót nyitva hagyta maga után.

Daniel halk sustorgást hallott kintről, aztán lehajtott fejjel belépett Octavia. Danielnek nyelnie kellett egy nagyot, annyira tetszett neki a látvány. Silva dugta be a fejét Octavia mögött, és vigyorogva becsukta rájuk az ajtót. A nő még mindig nem nézett fel. Daniel fejében egymás kergették a gondolatok. Tényleg itt van. Octavia eljött, hogy odaadja magát neki. Annyira ártatlannak látta ott a parkban, ahogy vidáman kacagott az édes hangján, és mennyire óvón figyelte a kislánya minden mozdulatát, mint egy igazi, gondos anya. Most pedig ugyanaz a nő állt előtte egy hihetetlenül szexi, mélyen dekoltált ruhában, amely gyönyörűen megmutatta formás idomait.

Daniel néhány másodpercig hezitált. Arra gondolt, inkább mégis elküldi, de végül felülkerekedett benne a kéjsóvár énje. Megkaphatja. Úgyis erre vágyott. Még csak lelkiismeret-furdalása sem lehet miatta. Szórakoztatónak találta, Octavia milyen jól játssza a szűzies kislányt, ahogy lesütött szemmel álldogál, kezében szorongatva kis, fekete táskáját.

– Üdv a klubban, Octavia. Nem akarsz beljebb jönni? – szólalt meg végül.

Hangjára Octavia azonnal felkapta a fejét. Amikor megpillantotta, szemei tágra nyíltak, és egyet hátra lépett.

– Maga? – nyögte.

Daniel sejtette, hogy meglepődik majd, ha meglátja, de kissé eltúlzottnak tartotta ezt a színjátékot.

– Nyugodtan tegezhetsz – ingatta a fejét rosszallóan, és intett a kezével. – Foglalj helyet!

Úgy tűnt, Octavia azt a látszatot igyekszik kelteni, mint aki bátortalan. Kissé bizonytalan léptekkel indult el, aztán letelepedett abba a fotelbe, ahol nemrég még Jamal ült.

– Egy italt? – kérdezte Daniel, mire Octavia félszegen bólintott.

Egész este ezt fogja játszani? Danielt kezdte mulattatni ez a műsor. Ha Octavia ezt akarja, akkor legyen, belemegy a játékba. Stílusosan vodkát töltött maguknak, a nő kezébe adta, majd leült vele szemben.

– Egészségedre! – emelte meg Daniel a poharát.

Octavia kerülte a tekintetét, és egy hajtásra leküldte a pohár tartalmát, aztán édes grimaszt vágva a szája elé kapta a kezét. Ettől a mozzanattól ismét olyan romlatlannak látszott.

– Nem hittem volna, hogy majd így találkozunk újra. Furcsa véletlenek vannak, nem igaz? – próbált Daniel beszélgetést kezdeményezni, mire Octavia végre rá emelte a tekintetét.

Fejét felszegve, farkasszemet nézett vele, és úgy tűnt, mintha haragudna rá.

– A mostani találkozást nem igazán nevezném véletlennek – vetette oda, és még a száját is elhúzta.

Ezzel nemcsak, hogy megdöbbentette Danielt, de fel is bosszantotta. Ezt mégis, hogy képzeli? Nem vetheti meg. Pont ő nem, egy kisgyerekes, férjes asszony. Daniel úgy döntött, vége az amúgy is rövidre sikerült csevegésnek. Ezért a gúnyos megjegyzésért meg akarta leckéztetni a nőt.

– Gyere! – ragadta meg Octavia karját.

Felhúzta a fotelből, és maga után vonszolta. A kanapé mögötti falon megnyomott egy gombot, és feltárult az a titkos szoba, amit oly sokszor használt már. Bent maga elé fordította a nőt. Octavia olyan rémült szemekkel nézett rá, hogy az egy pillanatra elbizonytalanította Danielt.

Na, jó, ezt nem veszem be! – vonta össze a szemöldökét elszántan, ahogy a nő ijedt arcát fürkészte.

– Kérem, amiért jöttél! – közölte, és egy mozdulattal közelebb vonta magához őt.

Octavia dacosan állta a tekintetét. Gyönyörű szeme fényesen csillogott. Daniel lassan hajolt az ajkaira. Octavia nem húzódott el, de nem is reagált a közeledésére. Nem bújt hozzá, nem karolta át a nyakát, és az istennek sem engedte, hogy közelebb férkőzzön hozzá. Száját szorosan összezárta, nem engedett utat törni a nyelvének, hogy rendesen megízlelhesse a csókját, amire már az első pillanattól fogva annyira vágyott.

Ezzel a megjátszott ellenállásával még jobban feltüzelte Danielt. El akarta érni, hogy Octavia feladja dacosságát. A szájáról lesiklott a nyakára, azt kezdte finoman csókolgatni, majd kezét becsúsztatta a ruhája mély kivágása alá, és tenyerébe fogta az egyik csodálatos halmocskát. Octavia teste azonnal reagált az érintésre. Mellbimbója megmerevedett, miközben Daniel a hüvelykujjával cirógatni kezdte. Újra megpróbálta megcsókolni, de Octavia továbbra is ellenállt.

Szóval nem akarsz csókolózni? Ez neked csak szex, semmi más? Oké, akkor legyen az – dühöngött magában egészen felajzva.

Újra a szemébe nézett, miközben továbbra is a mellét becézgette. Már kezdte zavarni a félénk tekintet, pedig Octavia testének reakcióiból érezte, hogy kívánja őt. Hirtelen határozott mozdulattal fordított egyet rajta, majd lehúzta a hátán lévő cipzárat, letolta a pántokat a vállán, és a ruha a földre hullott. Daniel előtt feltárult Octavia csodálatos meztelensége. Bámulatos teste volt. Mutatóujjával lassan végigsimított a kecses ívű gerincen, egészen le, a kerek fenekéig. Octavia alig láthatóan megremegett, és még szaporábban kezdte venni a levegőt.

Így már mindjárt más – nyugtázta Daniel elégedetten. Visszafordította maga felé, mire Octavia azonnal szégyenlősen próbálta eltakarni a testét.

– Meddig akarod még ezt játszani? – kérdezte, és komótosan gombolni kezdte az ingét.

Szokatlan volt, hogy most nem őt vetkőztetik, hanem magának kell megtennie. A művelet közben végigmérte Octavia törékeny alkatát, ahogy ott állt előtte egy szál piros csipke bugyiban, és kezével a melleit takargatta. Elképesztően kívánatosnak találta ezt a megjátszott ártatlanságot.

Tökéletes test egy tökéletlen nőnek – gondolta Daniel keserűen.

Szerette volna kényeztetni, hiszen annyira szemet gyönyörködtető látványt nyújtott, de mivel Octavia ennyire nyilvánvalóan kimutatta, hogy nem kíván érzelmet vinni a dologba, így inkább letett róla. Egy picit lehangolónak tartotta, de vágyott rá, így túl tudott lépni a dolgon.

Octavia is az ő meztelen mellkasát szemlélte. Daniel egy pillanatra azt hitte, megérinti, de mégsem mozdult. Ahhoz volt szokva, hogy minden nő odaadó, önként kínálják fel magukat. Octavia azonban úgy tett, mintha ő kényszerítené arra, hogy vele legyen, pedig erről szó sem volt. Saját akaratából ment oda.

Jól van, majd meglátjuk, ehhez mit szólsz – csillant meg Daniel gonoszkodó tekintete, azzal kigombolta a nadrágját. Ledobta magáról, hogy közben le sem vette a szemét a nőről. Octavia tekintete csak egy pillanatra siklott a bevetésre kész férfiasságára. Ajkai azon nyomban szétnyíltak, és halk, rémült hangot hallatott.

Daniel elégedetten állapította meg, hogy máris ki tudta zökkenteni az ártatlan kislány szerepéből. Odalépett hozzá, és magához vonta. Meztelen testük egymáshoz simult. Egy pillanatig elmerült a vakítóan kék szemekben, majd újra megcsókolta. Boldogan tapasztalta, hogy megszűnt a nő ellenállása. Octavia végre a karjába simult, és viszonozta a csókját, ami pont olyan finom volt, ahogyan azt elképzelte. Az ölébe kapta, az ágyra fektette. Fölé magasodva, gyengéden nézett le rá.

– Gyönyörű vagy, Octavia – súgta a fülébe, és megsimogatta a haját.

Lágyan végigpuszilgatta a testét, nem időzött sehol, csak a csípőjénél állt meg egy pillanatra. Végigsimított a combján, aztán felállt, kezébe fogta a lány kecses bokáját, és lecsatolta a szandálját. A bugyit a szemébe nézve húzta le róla.

Ahogy fölé magasodott és szétfeszítette a lábait, Octavia szemei ijedten elkerekedtek, amivel majdnem sikerült zavarba hoznia Danielt. Nem értette, mitől fél ennyire, de talán ez is csak a játék része. Daniel el tudta képzelni, hogy Octavia ezzel a kis előadásával mennyire képes megbolondítani a férfiakat, hiszen vele is ezt tette. Majd szétvetette a vágy, hogy végre magáévá tegye.

Meg akarta csókolni, de Octavia ismét dacosan elfordította a fejét, amivel megint feldühítette a férfit. Kezdte unni a játékot, amit a nő űz vele. Azt szerette volna, hogy Octavia odaadóan szeresse őt, hisz azért jött. Óvszerért nyúlt, de meggondolta magát. Egy férjes asszony biztosan védekezik. Még szélesebbre tárta a lábait, egy cseppet sem finomkodva hatolt belé.

– Atya ég, Octavia! – nyögött fel rekedten a meglepetéstől.

Nem várt ellenállásba ütközött. Octavia teste annyira feszes volt odalent, Daniel rögtön tudta, hogy fájdalmat okozott neki. Nem mindennapi méretével meg szokta lepni a nőket, de ez mégis valahogy más volt. Octavia arca eltorzult, fejét továbbra is elfordítva tartotta, és résnyire összehúzott szemekkel a falat bámulta.

– Úristen! Ne haragudj! – suttogta Daniel, és nem mozdult. – Nézz rám, kérlek, Octavia!

A nő lassan felé fordította a fejét. Szeme könnyektől csillogott. Biztos, hogy fájt neki, amit az előbb vele művelt. Daniel tudta, hogy abba kellene hagynia, de már képtelen lett volna leállni, annyira kívánta.

– Óvatos leszek – suttogta fátyolos hangon.

Nagyon lassan mozdult meg újra, és Octavia arcát figyelte. Nem látott fájdalmat a szemében. Finoman megpuszilta. Octavia ajkai a következő mozdulatára elnyíltak, halk sóhaj szaladt ki közülük. Daniel alig bírta visszafogni magát, de továbbra is rendkívül gyengéden folytatta. A következő mozdulatok után végre újra megtört Octavia ellenállása. Egyre sűrűbben kapkodta a levegőt, és halkan felnyögött. Hagyta, hogy Daniel megcsókolja, sőt, mohón viszonozta, amitől a férfit egykettőre az őrületbe kergette. Mozgása gyorsulásával arányosan lettek egyre mohóbbak. Octavia a nyakába kapaszkodott, lábait összekulcsolta a derekán, csípőjével felvette az általa diktált ritmust.

Daniel számára rendkívül izgató hatással volt ez a felfoghatatlanul érdekes szeretkezés. Érezte, nem fogja sokáig bírni. Octavia ismét a csókját követelve vonta magához. Nyelvük pajkos játékba kezdett egymással, ezzel is fokozva mindkettőjük izgalmát. Daniel egy pillanatra megállt, zihálva Octavia tekintetét kereste. A nő vágyakozva pillantott fel rá, azok a tengerkék szemek szinte könyörögtek a folytatásért. Daniel megtámaszkodott a feje mellett, azután sokkal határozottabb mozdulatokkal folytatta őrjítő aktusukat. Octavia újra behunyta a szemét, és megmarkolta a párna széleit. Csodás mellei hívogatóan ringatóztak. Danielnek muszáj volt újra lehajolnia, hogy kényeztesse a kerek halmokat.

Az újabb erotikus ingerekre Octavia meglehetősen hevesen reagált. Rövid körmeit Daniel vállába mélyesztette, egyre hangosabban nyögdécselt. A határaihoz ért, ahogy Daniel szintén. Egy pillanatra sem lassított, egészen addig ingerelte a nőt, míg Octavia háta megfeszült, és halk, visszafojtott sikollyal elélvezett.

Daniel szemeit is elhomályosította a hamarosan kitörni készülő orgazmus. Teljes testével ránehezedett a törékeny nőre, ujjai elvesztek a tincsei között, és néhány erőteljes mozdulat után hangos nyögéssel szabadult meg a hetek óta feszítő vágytól.

Elégedetten terült el az ágyon, aztán mindkettőjüket betakarta az ágy végére fektetett, puha takaróval. Nem volt lehetősége elkápráztatni Octaviát az ágybéli teljesítményével, de mégsem érzett csalódottságot. Valami elképesztően különleges szexben volt része, és még előttük állt az egész éjszaka. Az pedig különösen megnyugtatta, hogy Octavia is élvezte. Ez a nő valami hihetetlenül jól alakította a szerepét, Daniel ilyet még soha nem tapasztalt. Vajon mit tudhat még? Őszintén remélte, hogy hamarosan kiderítheti.

Átfordult felé, és ismét meglepődött, ugyanis egy bánatos tekintet fogadta. Miért néz így rá? Valami rosszat tett?

– Mi a baj? – Megsimogatta a nő bájos arcát.

Octavia megrázta a fejét, majd elhúzódott tőle, és felkelt. Daniel hanyatt fordult, kezeit a tarkójára téve nézte, ahogy öltözködik. Megint elbizonytalanodott. Octavia nem akar újra vele lenni. Azt sem értette, miért nem szól egy szót sem. Nézte, ahogy belebújik a ruhájába, felhúzza az alsóját, majd leül az ágy szélére, hogy becsatolja a szandálját. Daniel azt gondolta, csak felöltözik, és kint megvárja, amíg ő is elkészül. Kicsit beszélgetnek, esetleg iszogatnak, aztán majd hazaviszi. Ehelyett Octavia felé fordult, arcán könnyek folytak végig.

– Mennem kell! – suttogta alig hallhatóan.

Daniel úgy feküdt ott, mint akit fejbe vágtak.

– Hogy mi? – ült fel gyorsan, de Octavia már nem nézett vissza rá, hanem kisétált az ajtón.

Daniel azonnal lelökte a takarót, a nadrágja után nyúlt. Amilyen gyorsan csak tudta, magára rántotta, és félmeztelenül, cipő nélkül rohant utána. Octavia már nem volt a helyiségben. Amikor az üvegfal hangtalanul szétnyílt, azonnal kiszúrta a piros ruhás nőt a tömegben, miközben a kijárat felé igyekszik, aztán egyszerűen eltűnt a szeme elől.

Daniel képtelen volt elhinni, hogy Octavia csak úgy faképnél hagyta. Vele ilyet nem szoktak tenni. Újra bezárta a falat, mert Jamal a pultnál ülve kiszúrta, ahogy majdnem pucéran a távozó nőt bámulja. Daniel dühösen simított végig a haján, majd visszament a szobába, hogy felöltözzön. Ahogy belépett a helyiségbe szeme azonnal megakadt egy apró, vörös folton, a lepedőn.

– Mi a franc? – kérdezte hangosan magától. – Ez meg, hogy?

Eszébe jutott a fura érzés, mikor beléhatolt, és hirtelen rémület futott át rajta. Nem! Nem lehet, hogy szűz volt, hisz gyereke van. Akkor mégis, hogy került oda az a folt?

Ne légy hülye, Daniel! – figyelmeztette magát, de továbbra sem értette a dolgot. Ennyire durva lett volna? Talán ezért sírt? Már épp kezdett teljesen kétségbeesni, amikor halkan kopogtattak az ajtón. Tudta, hogy Jamal lesz az. Gyorsan ráhajtotta a takarót a lepedőre.

– Gyere! – szólt, majd felkapta az ingét, és elkezdte begombolni.

– Elmondod, mi volt ez az egész? – tárta szét a karjait Jamal.

– Persze, csak felöltözök. Addig öntenél egy vodkát? – kérdezte Daniel idegesen. Mindenképpen innia kellett valami erőset.

Jamal kisétált. Mire Daniel felöltözött, már két tele pohár és egy egész üveg ital várta az asztalon.

– Ki volt az a nő, akit Silva hozott fel? – kérdezte Jamal rögtön.

Daniel sóhajtva foglalt helyet.

– A felesége – közölte, és lehajtotta a vodkát.

Jamal meglepetésében először nem tudott megszólalni. Valahogy Daniel is így volt ezzel nemrég.

– De hát, te az előbb… – mutatott Jamal a rejtett szoba felé.

– Igen, megdugtam – felelte Daniel hátradőlve.

– Nem értem – rázta a fejét Jamal. – És mindezt Silva végignézte?

– Hát, ha nem is szó szerint, de igen – nevetett fel keserűen. – Sőt, ő hozott össze vele.

Jamal az előbbinél is jobban elképedt, ezért Daniel elmesélte neki, hogy mi történt Silva irodájában.

– Az a fickó nem komplett – rázta a fejét Jamal. – Mondtam én, hogy valami nem stimmel vele.

– Láthatod, ezek szerint a nő sem az – próbált Daniel mosolyogni, de elég nehezen ment neki. Inkább öntött még egy italt maguknak.

– Nem tudom, elég érdekes sztori – mondta Jamal elgondolkozva. – De te legalább jól kielégíthetted, mert nem hinném, hogy az a balfék képes lenne rá, ha már ezt csinálják egymással.

Erre a kijelentésére Daniel inkább nem válaszolt, mert már fogalma sem volt, hogy valójában mi zajlott le az előbb. Még abban sem lehetett biztos, hogy a saját vágyait kielégítette, mert még mindig ugyanazt érezte, mint amikor először megpillantotta Octaviát. Ugyanúgy vágyott rá, mintha semmi sem történt volna.

– Akkor sem bírom felfogni, ez a Silva hogyan volt képes csak úgy felajánlani neked a feleségét – tűnődött tovább Jamal. – Minek élnek együtt, ha már úgyis mindkettő félrekúr? Elég sok mindent megéltünk már itt, de ilyet még nem – csóválta a fejét, és ledöntötte az italát.

– Talán a gyerek miatt – jegyezte meg Daniel.

Ez újabb sokk volt Jamal számára, mert két másodpercre lemerevedett.

– Gyerekük is van? Hány éves az a nő? Nem lehet több huszonkettőnél.

Daniel ismét nem szólt semmit, csak hallgatta, ahogy a barátja is ugyanazokon a dolgokon tűnődik, mint korábban ő. Ha beszélhetett volna Octaviaval, akkor talán most okosabb lenne, de még az sem sikerült. Idejött, megdugta, aztán lelépett. Még maga sem akarta elhinni, hogy mindez megtörtént. A körülményekről nem is beszélve…

– Tuti teherbe ejtette, és csak azért ment hozzá – jutott erre a megállapításra Jamal egy idő után. – Most meg mindkettő éli az életét, csak nem titokban csinálják, mint azt mások szokták. Hallottam már ilyenről.

Daniel eltűnődött Jamal szavain. Talán igaza lehet. Sok házasságot tart egyben a gyerek, mialatt a szülők nem boldogok egymással. De az mégis csak furcsa, hogy Octavia úgy jött el hozzá, hogy azt sem tudta, kivel fog lefeküdni. Daniel egyszerűen képtelen volt kiverni a fejéből a könnyes szemeit és azt a foltot a lepedőn. Valami nagyon nagy stimmelt ebben a sztoriban, és ő utána akart járni ennek.

– Felküldenéd Silvát? – kérte Jamaltól. – Beszélni akarok vele.

– Ahogy gondolod, de ugye ezentúl nem a feleségekre akarsz utazni?

– Azt azért nem, de ezt az egyet vétek lett volna kihagyni – nyugtatta meg a barátját.

7. fejezet