Írás alapok

 

Már jó ideje halogatom, hogy készítsek egy rövid ismertetőt az írás alapjairól. Semmi mély szakmai dologra nem kell gondolni, tényleg csak a legalapvetőbb dolgokban szeretnék apró segítséget nyújtani a kezdő írók számára :) 

Elég sokat bétázok, és gyakran szembesülök azzal, hogy a legtöbben ezeket az alapokat sem ismerik. Pont úgy, ahogy annak idején én sem, ezért nem baj, ha minél több helyen bele lehet botlani hasonló ismertetőkbe, mint ez is. És itt most nem az írástechnikai részére gondolok, hanem tényleg csak az alapokra. Pl. hogyan kell megformázni egy szöveget, mire figyeljünk oda, hogyan lesz igényes a szövegünk.

1. Szerintem nyugodtan kerülhet az első pontba a helyesírás.

Ha valaki írásra adja a fejét, fontos, hogy tudjon helyesen írni. Ez is, mint minden más, tanulható. Sok-sok gyakorlás kérdése a dolog. Tökéletes soha nem lesz, de jó, ha olyan minőséget hozol, hogy nem szörnyölküldnek majd, ha olvassák a kéziratodat.

Wordben írd a szövegedet, és használd a helyesírás-ellenőrző programot. Persze, az sem tökéletes, de mutatni fogja neked a hibásan írt szavakat, és időnként még a vesszők helyét is jelzi. A hibás szavakat pirossal, az egyéb helyeken pedig kékkel húzza alá. Készítettem egy képet, hogy lássátok, mire gondolok. A kékkel aláhúzott szó után vesző kell, míg a másikat (szándékosan) hibásan írtam le. Az idegen neveket automatikusan hibásnak érzékeli, azzal nem kell foglalkozni.

Wordöt az ingyenesen letölthető programok között is találhatsz, mint pl. az open office. Minden funkció megvan rajta, amire szükséged lehet az írás során.

Külön figyeljetek oda az egybe- vagy különírt szavakra. Ezzel én is rendszeresen bajban vagyok, mert gyakran azokat a szavakat írnám egybe, amelyeket külön kell, és fordítva is igaz.

Itt egy segítség hozzá, katt rá.

Egy másik gyakori hiba, amivel találkoztam, hogy az írók belegabalyodnak a hosszú, összetett mondataikba. Elkezdik, és a vége valami teljesen más lesz, mint ahogy eredetileg indult, és egyben olvasva teljesen értelmetlen az egész. Olyan, mintha az író maga is elvesztette volna a fonalat közben. Ilyenkor segíthet, ha az összetett mondat első és utolsó felét egyben összeolvasod (a középsőt kihagyod), és rájössz, értelmes mondatot alkottál-e. Nem mindig válik be, de segít.

Aztán vannak a határozószavak, amiket sokan (én is) rossz helyre tesznek. Íme, egy példa:

Már lehet, mondtam.

Lehet, mondtam már.

Szerintem abszolút érezhető a különbség, és egyáltalán nem mindegy, hová tesszük. Ebben én is gyakran hibázok, és utólag javítom (persze, ha észreveszem)

2. Ha van egy helyesen írt szöveged, akkor jöhet a formázás.

Nagyon ronda, ha egy szöveg ömlesztve van, ezért fontos, hogy szépen megformázzuk a szövegünket. És itt most nem a cicomázott címsorokra és hasonlókra gondolok, hanem az egységes szövegképre.

Én rögtön az írás előtt szoktam elvégezni a következő beállításokat:

- sorkizárt

- első sor behúzása: 0,8

- betűtípus/betűméret (alapból mindegy, mit használsz, de a kész szöveget érdemes valamilyen általános betűtípusra átállítani, pl. times new roman, mert a legtöbb helyen ezt kérik), ráadásul írás közben néha átállítom, mert új betűnagyságnál könnyebb észrevenni a hibákat, szóval ezt lehet utólag is beállítani

- térköz: nincs

- a margókat is hagyom alapbeállításon

- méret: A/4

Ezek az alapbeállítások. Ha előre megcsinálod őket, akkor rögtön, írás közben formázva lesz a szöveget. És akkor itt megemlítenék még egy nagyon fontos dolgot. Ez pedig a kötőjel és a gondolatjel közötti különbség.

Párbeszédeknél gondolatjelet használunk: –

Elválasztásnál kötőjelet: -

Mivel ilyen billentyű nincs, csak kombinálva lehet beírni, ezért a legkönnyebb az átalakítás funkcióval használni. Nálam (és azt hiszem, a Microsoft Wordben így is van beállítva) két kötőjelet automatikusan gondolatjellé alakít a program. Tehát, amikor írom a párbeszédeket, két kötőjelet teszek, erre már automatikusan ráállt a kezem, úgyhogy ezzel sem kell utólagosan foglalkozni. Az open office-ban is be lehet állítani.

3. Ott tartunk, hogy van egy viszonylag helyesen megírt és szépen megformázott szövegünk. Akkor most foglalkozzunk a párbeszédek központozásával, ami szintén alap kell, hogy legyen egy író számára.

Erre nagyon sok segítséget találhattok a neten, úgyhogy nem is írok külön magyarázatot, csak bemásolok két weboldalt, ahol elég jól el vannak magyarázva a dolgok:

Egyik weboldal

Másik weboldal

Ez a három fontos szabály van, amit minden kezdő írónak alkalmaznia és tudnia illik. Ennek hiányában ne küldj pályázatra anyagot, de még bétázni se nagyon, mert igénytelennek vagy nagyon-nagyon kezdőnek fognak nézni. Az utóbbi kevésbé lenne baj, de mint említettem, aki írásra adja a fejét, ezeket illik megtanulnia J

Néhány plusz jótanács:

- szóismétlések: a word keresőjébe írd be a leggyakoribb szavakat, és szépen menj végig rajtuk, majd írd át, amit csak tudsz

- túlírás: nagyon sok író esik ebbe a hibába, törekedj a lényegre, ne írj felesleges infókat és ne nyújtsd a végtelenségig (ez a leírásokra különösen igaz), mert untatni fogod az olvasóidat (ebben is vannak kivételek), és főleg ne próbálj mindent az olvasó szájába rágni, hagyd hogy a cselekedeteik és a szavaik mutassák meg, mit akarsz/akarnak közölni

- mindig mutasd meg idegeneknek az írásodat, ne a barátoktól és családtagoktól kérj véleményt

- ha wattpaden publikálsz, ne hagyd, hogy félrevezessen a sok dicséret, kérj véleményt olyanoktól, akik írással foglalkoznak

- ne sértődj meg a kritikán, csak azokból fogsz tanulni, a dicséretekből nem

Itt egy kis összefoglaló magáról az írásról is, érthetően, egyszerűen megfogalmazva:

Ne ismételd önmagad!
Ha már írtál valamiről, akkor ne írd le újra és újra ugyanazt. Pl. ha a karakter szomorú valami miatt, nem kell ismételgetni, mert az olvasó már tudja.

Ha két különböző szemszögből akarsz megmutatni egy jelenetet, akkor az egyiknél írd le, a másik pedig csak gondoljon vissza rá. Ne ismételd ugyanazokat a párbeszédeket, mozdulatsorokat!

Érzékszervek használata:

A karakterek érezzenek illatokat, lássanak színeket, hallják a környezeti zajokat. Ezekről én is rendszeresen megfeledkezek, pedig nagyon fontos, és érdemes minél gyakrabban használni.

Ne írd, mutasd!

A karakterek éreznek. Dühösek, vidámak, szerelmesek, szomorúak.

Nem elég csak leírni, azt meg is kell mutatni. Mozdulatokkal, tettekkel, gondolatokkal. Nem fogjuk elhinni, hogy szerelmes, ha nem mutatod meg, hogy tényleg az.

Minden mondat adjon valamit a történethez.

Ha olyan mondatokat találsz az írásodban, amelyiknek semmi jelentősége, és nem ad hozzá a történethez, mindegyiket törölni kell. (pl. ilyen egyszerű dolog a köszönés, azt csak akkor használjuk, ha fontos)

Dinamika

Ha pörgős jelenet van, a rövid mondatok használata felgyorsítja, és az olvasó is úgy érzékeli, hogy gyorsan történnek az események. Értelemszerűen a hosszú mondatok pedig lassítják.

A hosszú monológok, és a leírások unalmasak. Legyen párbeszéd, ami megtöri, és változatosabbá teszi.

Mutasd be a szereplőket

Akkor is kell leírást készítened róluk, ha az olvasók tudják, kikről van szó. Fontos, hogy megmutasd, ők milyennek látják egymást.

Karakterek

Ha igazán egyedivé, és élővé akarod tenni a karaktereidet, akkor készíts magadnak jegyzetet róluk. Név, külsőségek, tulajdonságok, rossz szokások, gyakori szóhasználat stb. (pl. gyakran piszkálja a körmét, a hajába túr, nem szereti a paradicsomot stb., bármi, ami csak rá jellemző). Ezeket az egyedi tulajdonságokat elég egy-kétszer megemlíted, így ha csak azt írod, megint a tányérján hagyta a paradicsomot, akkor az olvasók rögtön tudják melyik karakteredről van szó.

Kezdés

Azt mondják az a jó kezdés, ami rögtön magával ragadja az olvasót. Unalmas, ha úgy kezdődik a regény, hogy valaki felkel, kinyomja az ébresztőt, stb.

Horgok

Horognak nevezik azokat az elrejtett mondatokat, melyek későbbi izgalmas történésekre utalnak. Ezekre azért van szükség, mert felkelted velük az olvasók figyelmét, hogy bizony később történni fog valami izgalmas a regényben.

Készíts vázlatot

Találd ki a történetet, és írj vázlatpontokat arról, milyen eseményeket szeretnél beletenni. Romantikus történet esetében pl. milyen kihívásokkal kell szembenézniük, milyen egyéb történések lesznek stb. Már a pontok alapján látni fogod, kb. hány fejezetet tudsz majd megírni. Ez azért is jó, mert akkor már a történet elején tudsz elrejteni horgokat, illetve egy-egy elejtett mondatot, aminek később jelentősége lesz.

Jegyzetelj

Ha írás közben eszedbe jut bármi, amire később majd oda kell figyelned, vagy jön egy jó ötlet, esetleg logikai szempontból lényeges, és nem hagyhatod ki, minden esetben írd le. Általában én minden regényhez egy jegyzettömböt használok, és oda írok fel mindent (a karaktereket, az eseményeket, sokszor napról-napra vezetem a történéseket, mert az időrend is fontos).

Hitelesség

Mindig csak olyan információkat írj le, melyek megállják a helyüket. Pl. Ha egy nem mai korban játszódó történetben a karakter brassóit eszik, meg tárkonyos ragulevest, az helytelen, mert abban a korban kétlem, hogy lettek volna ilyen ételek. Apróságok, de ilyenekre is oda kell figyelni.

Ugyanez igaz, ha olyan szakmákról, betegségekről, országokról, vagy bármiről írsz, amit kevésbé ismersz. Utána kell olvasni mindennek, és csak olyat szabad leírni, ami valós is.

Mindig van mit tanulni, hetente találkozok valami új infóval, amit eddig még nem tudtam, de ha már az alapokkal tisztában vagy, akkor jó úton haladsz. Írj és olvass sokat, hogy fejlődj :)