Facebook profilom

Facebook profilom
Kövess be!

2023. november 12., vasárnap

Végzetes alku - 23. fejezet

 


Louis

Nehéz volt úgy tennem, mintha minden rendben lenne, hiszen eléggé magam alatt voltam. Nem haragudtam Harryre, megértettem, hogy nem egyszerű ez neki. Leginkább csak keserű csalódottságot éreztem, mert vártam ezt a bulit. Olyan jó lett volna elbüszkélkedni vele, hogy ez a csodaszép fiú hozzám tartozik. Azt hittem, itt lesz az első táncunk, ahol majd magamhoz ölelhetem, és szerelmes szavakat suttoghatok a fülébe. Együtt lehettünk volna, mint egy igazi pár, a saját lakásavató bulinkon, mert egy picit magaménak is éreztem az egészet, mindaddig, amíg Harry nem közölte velem, hogy csak haveri státuszban leszek jelen.

Most már leginkább csak arra vártam, hogy túl legyünk rajta, és utána elfelejthessem, hogy letagadott. Lehet, csúnya szó ez rá, de lényegében ezt fogja csinálni, és akármennyire is próbáltam megértő lenni vele, mégis csak fájt. Egyedül az segített a hangulatomon, hogy ettől függetlenül Harry nagyon édes volt velem. Mindig magamon éreztem a szerelmes tekintetét, vagy ha a közelemben tartózkodott, sosem bírta ki, hogy ne érjen hozzám, vagy ne lopjon egy csókot valamelyik eldugott helyen. Szeret, efelől semmi kétségem sem volt.

– Szerintem az italos asztal legyen az étkező helyén, a foteleket pedig rakjuk körbe a nappaliban, és középen lehet táncolni – javasolta Niall. – A kaját meg csak tegyük ki a konyhapultra, és akkor remélhetőleg nem hordják szét az egész lakásban.

– Ez egy házibuli, tündérem, ahol nem szokás vigyázni a rendre – karolta át a vállát Zayn.

Liam már a zenét élesítette be, és olyan hirtelen szólalt meg nagy hangerővel, hogy azonnal felé kaptuk a fejüket.

– Bocs, csak még tesztelem – kiabálta, és nyomban le is halkította.

– Akkor mivel kezdjünk? – nézett ránk Harry tanácstalanul. – Annyira sok asztalom nincs. Mi legyen az italos pult?

– Az a hosszú komód megteszi – mutatott Zayn a nappaliban lévő egyik bútordarabra. – Remélem, nem pakoltad tele, és elbírjuk.

– Jó, de holnap segítetek visszarendezni is – egyezett bele Harry.

– Persze. Úgyis itt alszunk – közölte vele Zayn.

– Igen? – csodálkozott el Harry. – De nincs ágy a vendégszobákban.

– Akkor ezt a problémát is orvosolnunk kell – nyúlt a telefonjáért Zayn, és felhívott valakit.

Harry odajött hozzám.

– Most mit csinál? Idehozat egy ágyat?

– Biztos vagyok benne – bólintottam nevetve. – Zayn nem akad fenn ilyen semmiségeken.

– Ágyneműd van? – tartotta el a fülétől a telefont Zayn.

– Honnan tudjam? – tárta szét a karját Harry. – Még csak most költöztem be, és alig vagyok itthon.

Zayn csak legyintett, és tovább beszélt.

– Elképesztő ez a fazon – grimaszolt Harry aranyosan, majd megfogta a komód egyik végét. – Na, segítesz odavinni?

Mindannyian munkához láttunk. Harryvel az italos pultot rendeztük, Zayn és Niall a foteleket fújták fel, Liam pedig még mindig a zenével foglalatoskodott. Kettő körül pizza érkezett, és mint kiderült, azt is Zayn intézte. A fotelekben elterülve falatozgattunk, aztán kimentem rágyújtani.

– Te is mellőzve leszel? – jött ki hozzám Zayn.

– Ezt hogy érted? – fordultam felé.

– Niall az előbb közölte, hogy ha nem gond, akkor a haverjai előtt inkább még titokban tartaná a kapcsolatunkat. – Ő is kivett egy szálat, és rágyújtott.

– Üdv a klubban, tesó – sóhajtottam egy nagyot. – Harry sem vállalja fel.

– Akkor majd veled smárolok. Hátha attól észhez térnek – veregetett vállba Zayn.

– Harryt ismerve, tuti kihajítana a tizedikről – nevettem.

Zayn lenézett az erkélyről.

– Az nem lenne jó, ártana a tökéletes testemnek.

– A fene a nagy egódat – löktem meg. – Egyébként valahol érthető, de attól még szar érzés – vallottam be.

Megszólalt a telefonja, és Zayn elnyomta a cigit.

– Azt hiszem, megjött az ágy – mondta. Fogadta a hívást, és intett a fiúknak, hogy kövessék.

Mind elvonultak, én pedig kibontottam egy sört. A telefonom rezgett, Carl küldött üzenetet.

Carl: Sokkal tartozom neked. Rico egy tünemény! Máris szerelmes vagyok

Mosolyogva dugtam zsebre a készüléket. Jó volt a megérzésem velük kapcsolatban.

– Segítenél? – jött be legelsőnek Harry, ölében egy adag nylonba csomagolt párnával és takaróval. A feje is alig látszott ki mögülük. – Szerintem Zayn barátod ide is akar költözni – nyögte.

Levettem a felső kupacot a kezéből.

– Azon meglepődnék, mert olyan lakása van, hogy attól hanyatt dobnád magad. Majd egyszer elmegyünk hozzá.

A szobában Harry ledobta a szőnyegre a cuccokat, és hirtelen rám ugrott.

– Én téged akarlak hanyatt dobni – kuncogott.

– Ahh, a derekam – jajdultam fel. – Egész jól sikerült – nevettem, mert már a szőnyegen feküdtem, Harry pedig lovaglóülésben rajtam.

Azonnal rám borult, és nyelve követelőzően tört be a számba. Átöleltem, és ő lassan mozgatni kezdte a csípőjét.

– Jesszusom! Ne csináld! – nyögtem fel.

– Kívánlak – morogta az ajkaimba, az én farkam pedig máris vigyázzba vágta magát.

– Azt a kurva! Ti itt szexeltek, mi pedig cipekedünk? – rikkantotta magát Niall mögöttünk.

Elnéztem Harry mellett. Niall és Liam egy nagy matracot cipelt be éppen.

– Ööö, mi most elvonulunk. – Lefordítottam magamról Harryt, és felhúztam a földről.

– Ez most komoly? – háborgott Niall.

– Nyugi, kedves. Mi is felavathatjuk az új ágyat, csak először össze kell raknunk – nevetett Liam, de ezt már a folyosóról hallottam, mert a háló felé vonszoltam Harryt.

Gondosan magunkra zártam az ajtót, és az ágy felé toltam a vigyorgó fiúmat.

– Ez nagyon nem volt szép! – dorgáltam meg.

– Megbüntetsz? – ragadta meg a pólóm, és magával rántott az ágyra.

– Majd annak is eljön az ideje, de most még tiéd az irányítás. – Felhúztam a pólóját a hasán, és ráborultam.

Nyelvemmel cirógattam a bőrét, miközben a nadrágját gomboltam ki, és azonnal rámarkoltam a farkára. Harryből kéjes nyögés szaladt ki, majd elkapott, és átfordított. Türelmetlenül tépte le rólam a ruháimat, és magáról is ledobált mindent. Heves volt és birtokló. Elképesztő szenvedéllyel szeretkezett velem, de közben mégis gyengéd volt. Most ő vigyázott rám, én pedig még mindig elképedve csodáltam azért, hogy ilyen gyorsan belerázódott a dolgokba. Egyszerűen nem lehetett nem szeretni ezt a fiút.

– Szét fognak szekálni, ha kimegyünk – kuncogott a szeretkezésünk után.

– Hacsak tényleg nem azt csinálják ők is. – Felültem, és öltözködni kezdtem.

– Még mindig nehéz felfognom, hogy Niall két pasival… Szerinted, eddig hol bujkált benne ez a perverz énje?

– Ezt épp egy szexuális ragadozó kérdezi? – álltam meg előtte csípőre tett kézzel.

– Mi? Nem vagyok ragadozó, én csak… jó veled – vonta meg a vállát.

– Aha. És akkor benned hol bujkált mindez? – Kinyitottam az ajtót, és kiengedtem magam előtt.

A másik szoba ajtaja be volt zárva. Egymásra néztünk Harryvel és elmosolyodtunk.

– Nehogy hallgatózni kezdj! – húztam magammal, mert már készült közelebb lépni.

– Nem akartam hallgatózni – morgolódott, pedig tutira arra készült. – Szomjas vagyok. Te is kérsz valamit?

– Sört. Aztán be kellene sötétítenünk, és kipróbálni a fényeket. – Az órámra néztem, nem túl sok időnk maradt.

– Úristen! Mennyi kaja! – kiáltott fel Harry, mikor meglátta a pulton sorakozó tálcákat.

Biztos akkor hozták őket, míg bent voltunk.

– Hát, éhen nem fogunk halni, az biztos – szemléltem meg én is, és loptam is egy csirkés falatkát a tálcáról.

Harry is megkívánhatta, mert elővett egy tányért, és megrakta. Ennek az lett a vége, hogy letanyáztunk egymás mellé egy-egy fotelbe, és kajáltunk. Liam jelent meg először. Egy szál alsóban a hűtőhöz sétált, és ő is kivett egy sört. Meglepődött, mikor meglátott bennünket.

– Most mi van? – kérdezte, mert bámultuk.

– Semmi. Jó az ágy? – kérdeztem vissza.

– Elég nagy – bólintott, aztán Zayn is besétált a képbe.

– Majd kifizetem, mert gondolom, nem akarod elvinni – mondta neki Harry.

– Nem kell – legyintett Zayn. – Ez az én lakásavató ajándékom.

– Amit már össze is kentetek – nevetett Harry.  De kösz.

– Annál nagyobb az eszmei értéke – vonta meg a vállát Zayn, és ő is szedett ki a kajából, majd leült hozzánk enni.

Niall valószínűleg zuhanyozhatott, mert a haja vizes volt, amikor megjelent, és ő már fel is öltözött.

– Kicsit fura a járásod – jegyeztem meg, mire a szőke srác fülig vörösödött.

– Meghúzódott a derekam, mikor a matracot cipeltem – felelte.

Mindenki halkan röhögni kezdett.

– Miért nem ülsz le? Ne állva egyél már! – szólt rá Harry.

Milyen kis gonosz az én szerelmem.

– Jó így is – morogta Niall, majd kifakadt. – Csesszétek meg! Úgy tesztek, mintha ti nem azt csináltátok volna!

– Majdnem – feleltem. – Na gyere, ülj már le. Ez a fotel kényelmes – invitáltam.

Niall óvatosan elhelyezkedett, majd hosszú ideig csak dumálgattunk, aztán kipróbáltuk a lámpákat, és készen is voltunk mindennel. Utána sorban mindenki elvonult zuhanyozni, meg átöltözni, és vártuk a vendégeket. Én egyre feszültebb lettem, mert hamarosan csak távolról szemlélhetem Harryt, aki megint olyan kibaszott jól nézett ki, hogy alig tudtam levenni a szemem róla.

Hétkor léptek be az első érkezők, akik történetesen mind csajok voltak, és úgy puszilgatták Harryt, mintha lett volna valami közük egymáshoz. Természetesen mi haverként lettünk bemutatva nekik. Ahogy fokozatosan telt meg a lakás, én úgy vonultam egyre jobban háttérbe, mert nem bírtam volna ki, ha Harry még egyszer kimondja, hogy „ő az egyik haverom, Louis."

Legtöbbet az erkélyen múlattam a időt, egy itallal a kezemben, és cigiztem. Gyakran csatlakozott hozzám Zayn is, de ő jobban el tudott vegyülni, Liam pedig a zenét nyomatta. Fél szemmel mindig Harryt néztem, ahogy vidáman nevetgél a barátaival. Kilenc körül már a hangulat egészen oldott lett, köszönhetően az italoknak és Zayn tablettáinak, na meg a füves ciginek. A legtöbben táncoltak, még Harry is.

Néha odajött hozzám egy-egy csaj dumálgatni, és hívtak engem is táncolni, de nem mentem. Irigykedtem, mert Niall legalább foglalkozott Zaynnel, ők most is ott beszélgettek az italospultnál, de Harry tényleg úgy tett, mintha semmi közünk nem lenne egymáshoz. Már majdnem ott tartottam, hogy fogom magam, és bezárkózok a szobába aludni, mire végre eszébe jutottam. Kijött hozzám, és kért egy cigit.

– Tudom, hanyagollak – mondta halkan, hogy mások ne hallják, akik szintén kint álltak.

– Á, dehogy – feleltem szarkasztikusan.

– Csak ez az egy este, Lou! Szeretlek, akármilyen morcos is vagy most – súgta.

Mindig meg tudta lágyítani a szívemet.

– Ne aggódj miattam! Elvagyok – löktem meg nem feltűnően.

– Néha odajöhetnél hozzánk.

– Nem ismerek senkit. Ők a te barátaid. Nem tudnék velük miről beszélgetni.

– Így nem is fogod megismerni őket – akadékoskodott. – Akkor legalább igyál velem valamit. – Elnyomta a cigit, és a fejével intett, hogy menjek vele.

Követtem. Harry gint kevert nekem, és a kezembe nyomta.

– A mosolygós Lou-mat szeretném látni – emelte meg a poharát, és ittunk.

Nem hagyott ott. Beszélgettünk, és végre kezdtem én is jól érezni magam. Az sem zavart, hogy időnként idegenek jöttek oda hozzánk. Ennyit számított, hogy Harry ott van mellettem. Később már hangosan kacagtunk, mert neonszínű filctollak kerültek elő valahonnan, és a bulizó társaság azzal szórakozott, hogy kidekorálták egymást. Többen a ruhájukat is levették, és a felsőtestükre rajzoltattak maguknak, így egy idő után már mindenki világított a neonfényben. Még Liam feje is. A barátunk úgy nézett ki, mint egy indián, ugyanis csíkokat rajzoltak a szeme alá.

– Húzd fel a pólód! – kérte Harry, kezében egy rózsaszín filctollal.

– Mit akarsz rám rajzolni?

– Valami olyat, amit senki sem láthat, úgyhogy ha lehet, ne vedd le a pólód utána – kuncogott.

Elfordultam a bejárat felé, felhúztam a pólóm, Harry pedig rajzolni kezdett.

– Csikiz – nevettem, és néha el kellett húzódnom, annyi csiklandozott a toll.

– Mindjárt kész, bírd már ki! – kuncogott Harry is.

– Fogadni mernék, valami hülyeséget rajzolsz.

– Menj, és nézd meg! – lépett el előlem, én pedig az előszoba tükörhöz mentem.

Harry megállt mögöttem. Újra felhúztam a pólóm. A hasamra ez volt írva: Az én pasimnak van a legszebb farka a világon. Körülötte pedig szívecskékkel dekorálta ki. Elnevettem magam.

– Akkor én most leveszem ezt, és körbejárom a lakást – húztam le magamról a pólót.

Harry utánam kapott.

– Ne merészeld! – lökött vissza, és akkor nyílt a bejárati ajtó.

Mindketten ledöbbentünk, ugyanis nem más állt az ajtóban, mint Harry anyja. Anne a hasamon lévő feliratot bámulta.

Te jó ég! Ez aztán szép bemutatkozás lett!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése