.png)
15. fejezet
14. nap
Szinte természetes volt, hogy együtt
reggeliznek, a kérdés csak az volt, hogy melyiküknél. Amelia még a kerti
munkában is segédkezett, de leginkább csak bolondoztak egymással, aminek
fergeteges szeretkezés lett a vége.
Mindketten azt hitték, ez a nap újra az övék
lesz, de ebéd körül váratlanul megjelent Randy, ráadásul nem egyedül, néhány
haverját is hozta magával. Brian fájlalta, hogy Randy bármikor, a legváratlanabb
időpontokban elvehette tőle Ameliát, és tehetetlenül tűrte a dolgot.
Készített egy kávét, és közben felhívta
Judyt.
– Megvettem mindent, de reggel hozhatnál némi
friss pékárut, és akkor nekem nem kellene mennem – mondta Brian, miután lefutották
a szokásos köröket.
– Oké, nem gond. Viszek egy kis sütit is.
Randy azt mondta, sok szokott fogyni belőle – felelte Judy.
– Mikor beszéltél vele? – kérdezte Brian
meglepetten.
– Tegnapelőtt beugrott hozzám. Tudod, volt
szó róla, hogy benéz.
Brian a homlokát ráncolta. Valóban említett
ilyet Randy, de azt hitte, csak udvariasságból tette.
– És mit akart még? – faggatta Judyt, bár az
a kérdés inkább ösztönösen jött, nem féltékenységből.
– Semmit, csak szétnézett nálam, vett egy-két
dolgot, és a buliról beszélgettünk. Nem sokáig maradt – hadarta Judy. – Hunter
is jól van? Neki ne vigyek valamit?
Briannek úgy tűnt, mintha Judy terelni akarná
a témát, de ráhagyta.
– Nem, ő jól van. Akkor holnap találkozunk –
köszönt el a barátnőjétől, és kinyomta a telefont.
Elgondolkozva kortyolt bele a kávéjába, majd
a laptopjával kiült a teraszra, mert el kellett intéznie néhány utalást.
Hallotta, ahogy a szomszédban Randy nevetgél a barátaival. A klubról
beszélgettek. Tervezgettek, és ittak, aztán egyre hangosabbak lettek.
– Igyál már te is, Amelia – unszolta Randy a
barátnőjét.
– Oké, de csak egy pohárral – hallotta Brian a
kedves női hangot.
Próbált nem figyelni rájuk, de később ismét
megütötte a fülét ugyanez.
– Még egyet igyál velünk, Amelia. Elvégre
ünneplünk – kínálta újra Randy.
– Köszönöm, elég volt ennyi.
– Ne kéresd már magad!
– Nem kéretem magam, de tényleg elég volt –
tiltakozott Amelia.
– Hihetetlen ünneprontó vagy, tudod? Te
semminek sem tudsz örülni? Ha azt mondom, igyál, akkor iszol – parancsolt rá
Randy fennhangon.
Brian gyomra görcsbe ugrott az idegességtől.
Már másodjára volt fültanúja Randy erőszakosságának, és számára érthetetlen
módon, Amelia most is némán tűrt.
Legalább két óra eltelt, mire Randy és a
haverjai feltápászkodtak és leléptek, Brian pedig azonnal átment.
Amelia épp egy tálcára szedte az üres üvegeket.
Amikor meglátta Briant, néhány másodpercig csak nagyokat pislogott rá.
– Mondd, miért hagyod, hogy így beszéljen
veled? – bukott ki Brianből a kérdés.
Amelia meglepett képet vágott.
– Te hallgatóztál?
– Nem kell hallgatózni ahhoz, hogy mindent
halljak. Alig néhány lépésre lakunk egymástól, ha ez eddig nem tűnt volna fel –
felelete ingerülten.
– Mi bajod van? – csattant fel Amelia.
Láthatóan spicces volt, mert egyik kezével
támaszkodnia kellett, hogy ne billegjen, de Briant ez most nem érdekelte. Már
nem bírta magában tartani az érzéseit.
– A pasid az
igazi seggfej, és nem hiszem el, hogy te ezt nem látod. Úgy ugrálsz, ahogy ő
fütyül. Nem ismerek rád. Ez nem te vagy és kurvára nem ezt érdemled.
Amelia mérgesen felhorkantott.
– Mégis milyen jogon szólsz bele az életembe?
– Nem akarok beleszólni, csak nem értem, miért vagy egy ilyen alakkal, aki egy szemernyi tisztelet sem mutat irántad.
Ahogy azt sem értem, miért tűröd el mindezt – mutatott Brian az üvegekre.
– Nem ismered Randyt. Hallottál valamit, és
az alapján ítélkezel. Vagy talán te jobbnak gondolod magad? – tárta szét Amelia
a karját. – Egy olyan nővel jársz, akit nem is szeretsz, csak kihasználod.
Megjátszod a tisztességes férfit, közben pedig félredugsz, és még az sem zavar,
ha előtted valaki más… – Elhallgatott, és zihálva Briant bámulta.
Briant szíven ütötték Amelia kegyetlen szavai.
– Jézusom, Amelia! Te tényleg ilyennek látsz
engem?
– Miért? Talán nincs igazam? Nem ezt
csinálod? Semmivel sem vagy jobb, mint Randy. Éppen ezért nincs jogod
számonkérni engem.
Brian szomorúan megrázta a fejét.
– Ha tényleg ezt gondolod rólam, akkor semmi
értelme ennek a beszélgetésnek. Bocsánat, hogy aggódtam érted. Látom, nem kell
téged félteni – vetette oda csalódottan, és sarkon fordult.
– Ahogy téged sem – hallotta még Amelia
haragos szavait, de már nem fordult vissza hozzá.
Brian rettenetesen csalódott volt. Amelia
rossz embernek tartja őt, és egy percig sem vette komolyan kettejük kapcsolatát.
Biztosan azt gondolta ugyanolyan link maradt, mint volt. Végül is, ha
belegondolt, valahol igazat kellett adnia neki. Tényleg a saját igényei
kielégítésére használta Judyt, és először őt is. De azóta már ez rég
megváltozott, és Ameliának ezt látnia kellett volna, hiszen ezerféle módon
kimutatta felé, mennyire szereti.
Brian elkeseredett, de mégis abban bízott,
hogy másnap, ha Amelia feje kitisztul, meg tudják beszélni mindezt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése