Facebook profilom

Facebook profilom
Kövess be!

2024. február 27., kedd

Életre szóló két éjszaka - 14. fejezet


 foto: pixabay

Amióta Annával szakítottak, Chris nem találta a helyét. Rettenetesen hiányzott neki a lány. Clarával ellaposodott a kapcsolatuk, mert így, hogy nem kellett titkolniuk, már nem is volt annyira izgalmas. Nem szakítottak, időnként még találkozgattak, de Chris már erősen fontolgatta, hogy kidobja Clarát, ugyanis a nő fülig szerelmes lett belé. Ő az alkalmi hancúrozáson kívül semmit sem akart tőle, de mivel vele is egy munkahelyen dolgozott, meg kellett fontolnia, mit tesz.

Más nőkkel is próbálkozott, néhányat felvitt a lakására, de egyik sem tudta pótolni Annát. Már rettenetesen bánta, amiért nem volt megfontoltabb. Sosem gondolt bele, mit veszíthet, milyen lenne Anna nélkül élni. Most már tudta. Annával jókat beszélgettek és sokat nevettek. A munkahelyen elég volt csak felemelnie a fejét, és máris láthatta mosolygós arcát. Anna mindig finomakat főzött neki, ápolta, ha beteg volt, és soha nem aludtak el jó éjt puszi nélkül. Száz és száz ilyen apró mozzanat tűnt el az életéből, aminek hiányát mindennap megérezte.

A munkahelyén sem úgy alakultak a dolgok, ahogyan tervezte. Nem kapta meg az előléptetést, sőt, szóba sem került a neve. De kisebb sikerei most is akadtak, mert ideiglenesen átvette Anna helyét, hiszen a bútortervezésben egyaránt volt tapasztalata. A legutóbbi munkáját külön megdicsérték, de Chris tudta, hogy az előrelépéshez ettől jóval több kell. Ebben is segítségére lehetett volna Anna, de ő már nincs.

Chris haragudott Annára amiatt, hogy nem akar megbocsátani neki, pedig már ezerféle módon próbálkozott. Most is épp egy újabb békülési kísérletre szánta rá magát. Egy nagy csokor virággal csöngetett be Anna ajtaján. Először azt hitte, otthon sincs, mert elég sokára nyitotta ki az ajtót.

– Chris! – Anna egészen meglepődött, amikor meglátta.

– Ezt neked, hoztam – nyújtotta Chris felé a virágot, de Anna nem vette el, hanem nagyot sóhajtva megrázta a fejét.

– Mondd, miért csinálod ezt? Hányféleképpen kell elmondanom, hogy vége?

Christ rosszul érintette az elutasító hangnem.

– Mondtam, hogy nem adom fel. Szeretlek, és vissza akarlak kapni! Ha kell minden egyes nap itt térdelek az ajtód előtt, és arra foglak kérni, hogy bocsáss meg nekem!

Utálta, amiért meg kell alázkodnia, de még ezt is megtette, annyira akarta vissza magának a régi életét.

– Ennek semmi értelme, Chris – ingatta Anna a fejét. – Ne keress többé, ne küldj üzeneteket, ne írj leveleket és ne hozz virágot! Menj el, kérlek!

– Neked tényleg csak ennyit jelentett a… – kérdezte volna, de belefagyott a szó, ugyanis egy férfi jelent meg Anna mögött, és rögtön védelmezően elé is állt.

– Azt hiszem, a hölgy világosan beszélt, ideje távoznod – dörmögte a mély baritonján.

Chrisnek felfelé kellett néznie, mert a fickó igen magas volt.

– Maga meg ki a fene? – kérdezte dühösen.

– Nem tartozik rád, de ő a főnököm – válaszolta Anna a fickó helyett. – Egy sürgős munkát hozott, úgyhogy bocs, de nem érünk rá erre.

Chrisnek nyomban beugrott, ki ez a pasas, hisz pontosan tudta, Anna kihez ment dolgozni.

– Szóval maga Grant! Hallottam már a cégéről.

Chris nem merte letegezni, pedig alig pár év lehetett közöttük, mert Grant mégis csak egy cégvezető, méghozzá eléggé feltörekvő cégé, amelynek máris neve volt a szakmában.

– Remek – biccentett Grant kimérten. – Viszont nekünk most tényleg dolgunk van, úgyhogy ha nem haragszol… – a lépcső felé mutatott.

Christ felbosszantotta, hogy ilyen lekezelően beszélnek vele. Nehogy már egy idegen mondja meg neki, mit csináljon!

– Ez a mi magánügyünk, nem hiszem, hogy bele kellene ütnie az orrát – nézett farkasszemet a magas férfival.

– Ez így van, csakhogy Anna nem lát szívesen. Ne vesztegessük egymás idejét!

Chris indulatosan felhorkantott. Ez a Grant egy nagyképű majom, mint a legtöbb vezető beosztásban lévő faszfej, akik állandóan csak játsszák az agyukat. Tudta, hogy nem éri meg vitázni vele, inkább majd visszajön valamelyik nap.

– Majd máskor beszélünk, Anna. Ezt pedig itt hagyom – nyomta Grant kezébe a virágot, mivel az Annáéba nem tudta.

Dühösen szaladt le a lépcsőn, és egyenesen a szemközti bárba vette az irányt, ahol leült az ablak mellé. Rendelt egy italt, és kifelé bámult. Egy nagy, fekete terepjáró állt Anna lakása előtt. Biztos, hogy Granté, hiszen az ilyen alakok mindig felvágnak a flancos kocsijukkal.

Chris egyik italt gurította le a másik után. Lassan besötétedett, de a telepjáró még mindig ott állt. Persze munka! – gondolta magában.

Még fél órát várt, majd fizetett, és félig bódult állapotban átsétált a túloldalra. Mérgesen rúgott egyet a szemetesbe, és akkor eszébe jutott valami.

Megkerülte a háztömböt, és megkereste Anna hálószobájának ablakát. Földszinti lakás volt ugyan, de magasabban attól, hogy beláthasson az ablakon. Ő azonban tudta, hogyan kivitelezheti a dolgot.

Még a kapcsolatuk elején, egyszer Anna szülei váratlanul megjelentek, miközben ő a lányukkal nem éppen illedelmes dolgokat csinált a hálószobában. Anna bepánikolt, mivel a szülei még nem is tudtak a kapcsolatukról, ezért ráparancsolt, hogy másszon ki az ablakon. Chris innen tudta, hogy van három kiemelkedés a falban, ami egyfajta díszítésként szolgál, de most lépcsőnek is megteszi.

A sötétben megkereste az első kiemelkedést, és fellépett rá, aztán kezével kitapogatta a másodikat. Elég széles volt ahhoz, hogy kényelmesen meg tudjon állni rajta, és nem is kellett tovább másznia ahhoz, hogy belásson. A szobában csak az éjjeli lámpa égett, de így is tökéletesen látta, mi történik bent.

Grant félmeztelenül állt Anna előtt, épp a nő melltartóját csatolta ki. Chris nyelt egy nagyot. Furcsa volt az exbarátnőjét másik férfival látni. A fickó Anna gyönyörű melleit csókolgatta, majd letérdelt elé, és fejét a lába közé fúrta. Chris nem dühöt vagy féltékenységet érzett, hanem irigységet. Milyen gyönyörű Anna! Mekkora hülyeséget csinált, amiért nem becsülte meg őt.

A telefonja után nyúlt, és bekapcsolta rajta a felvétel gombot. Az egész aktust felvette. Ujjai már elfehéredtek a kapaszkodástól, a nadrágja is erősen feszített odalent. Épp próbálta volna megigazítani az kényelmetlen merevedését, amikor megbillent, és kiejtette a telefont a kezéből, ami a fűben landolt, így Chris kénytelen volt lemászni.

A sötétben kitapogatta a készüléket, majd zsebre dugta, és visszament a kocsijához. Nem indult el azonnal, várta, hogy kitisztuljon a feje, és közben megnézte a felvételt újra. Majd újra és újra.

Az irigységet harag váltotta. Haragudott erre a fickóra, és őt kezdte el okolni azért, amiért Anna nem ment vissza hozzá, és haragudott Annára is, amiért ilyen gyorsan talált magának valaki mást.

15. fejezet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése