Életre szóló két éjszaka - 15. fejezet

foto: pixabay

Jason egyáltalán nem örült annak, hogy Annát még mindig zaklatja a volt barátja. Féltette őt, de nem avatkozhatott bele jobban, hiszen nem árulhatta el magát. Talán már így is gyanút ébresztett Christopherben, de muszáj volt Annát megvédenie. Azonban az incidens nem rontotta el a hangulatukat, hiszen az első közös éjszakát tölthették együtt. Azt hitte, rettenetesen fogja érezni magát, ha elhagyja a saját otthonát, de éppen az ellenkezője történt. Megkönnyebbült. Nem kell minden egyes nap Ivy szemébe néznie, aki csak a kudarcára emlékeztette. Helyette most itt van Anna, aki a jövőt jelentette számára.

A reggel hasonlóan kezdődött, mint azelőtt. Korán keltek, reggelit készítettek, és ő indult hamarabb munkába, Anna pedig csak később követte. Jason nem akart panaszkodni, de aggódott, amiért Ivy ilyen gyorsan kitette a szűrét, mert ez azt jelentette, hogy nagyon haragszik rá, és nem fog letenni arról, hogy elvegye tőle a cég felét.

Lassan ideje lesz a saját szüleit is felhívnia, hogy beszámoljon nekik a válásáról. Jason régen járt már náluk, ugyanis egy távoli kisvárosban éltek, és valószínűleg legközelebb már Annával fog hozzájuk menni. Biztosan nagyon meg fognak lepődni a válásán, hiszen soha nem említette nekik, hogy gondjaik lennének. Várták már az unokák érkezését, de ha előjött a téma, Ivy mindig elterelte a szót másra ahelyett, hogy bevallotta volna nekik, esze ágában sincs gyereket szülni.

– Mi a helyzet? Csatatér van otthon? – Peter ült le hozzá az irodában.

– Háború még van, de csatatér nincs, ugyanis Ivy kirakott a házból.

– Basszus! Szar érzés lehet elhagyni a saját otthonodat. És hová mentél?

– Hétfőn vettem egy másik házat.

Peter szeme nagyra nyílt.

– Nem is említetted. Sajnálom, öregem, hogy így alakult, szép pár voltatok Ivyvel.

– Kívül szép, belül rohad – sóhajtotta Jason.

– Ezt senkiről sem tudhatjuk – bólintott Peter. – De fel a fejjel, barátom. Amilyen jóképű vagy, egykettőre megtalálod az új Mrs. Grant jelöltet. Hamarosan szabad vagy, és annyit csajozol, amennyit csak akarsz.

– Azzal még jó ideig várnom kell, mert Ivy képes lenne rám fogni, hogy folyamatosan csaltam, az pedig nem igen segítene a bíróságon.

Peter fancsali képet vágott.

– A nők mindig megbolondulnak, ha válásra kerül sor. Kényszert éreznek arra, hogy valamilyen módon bosszút álljanak a párjukon. Ivy most a céged választotta, mert tudja, hogy az fájna a legjobban. Őszintén remélem, hogy nem fog sikerülni neki.

– Majd kiderül. Ben már beadta a papírokat. Már csak az első tárgyalás időpontjára várunk. Aztán pedig indul a cseppet sem szórakoztató móka.

– Én veled vagyok, ha ez számít, de most dolgozzunk – emelkedett fel Peter. – Vagyis én megyek, mert elmaradtam a múltkorival, amit már holnapra vársz.

– Oké. Dél körül lelépek kis időre, úgyhogy ne keress. – Jason felhajtotta az inge ujját, és a tervezőasztalhoz lépett.

– Rendben, akkor jó munkát.

Egy ideig egészen jól haladt, de utána már kezdte hiányolni Annát, aki azóta már biztosan az új házban volt, és várta, hogy kiszállítsák az ágyat. Jason nem bírta ki, és felhívta.

– Fogadni mernék, hogy fel-alá járkálsz, és tervezgetsz – mondta nevetve, amint Anna felvette.

– Épp a nappaliban állok, és azon gondolkoztam, milyen típusú kanapé illene ide – kuncogott. – Már ennyire jól ismersz?

– A tested minden porcikáját ismerem, de a lelked még nem teljesen. Viszont van rá egy élet, hogy megismerjem azt is – felelte Jason lágyan.

– Ne kínozz! – jajdult fel Anna. –  Képtelen vagyok ettől jobban beléd szeretni.

– Kínozni később foglak. Azonnal szólj, ha megérkezett az ágy, és már indulok is.

– Akkor készülődhetsz, mert úgy látom, megérkeztek a szállítók. Megyek, beengedem őket!

Jason rögtön nyúlt is a zakója után. Amíg odaért, azon töprengett, hogyan tudna összeköltözni Annával, de sajnos esélyt sem látott rá. Ivy biztosan ki fogja deríteni, hová költözött, és akkor gyorsan kiderülne az is, hogy nem lakik egyedül.

A szállítók már elmentek, mire odaért. Szerencsére az ágyat felvitték az emeletre. Anna épp a nylont húzta le róla, amikor Jason belépett a szobába.

– Ez tényleg hatalmas – jegyezte meg elégedetten.

– Amit művelni szoktunk, ahhoz kell a hely – kacagott Anna, majd odalépett hozzá, és pajkos szemekkel elkezdte kigombolni az ingét.

Jason elkapta a derekát, és megfordította. A nyakába hajolva suttogott Anna fülébe:

– Emlékszel, mit mondtam a kínzásról? Kérem a harisnyádat!

Anna légzése felgyorsult, és gyorsan bólintott. Jason eleresztette, és egy perc múlva már kezében tarthatta a selyemfényű ruhadarabot. Olyan játékot játszottak, amit eddig még soha. Jasonnek sem volt nagy gyakorlata ebben, de rendkívül élvezte, hogy Anna mennyire engedelmes. Gyakorlatilag azt csinált vele, amit csak akart. És Jasonnek kedve volt elég sok mindent kipróbálni, ezzel az őrületbe kergetve nemcsak Annát, de saját magát is.

Később egyikőjüknek sem esett jól, hogy vissza kell menniük dolgozni, de kénytelenek voltak.

– Hogy fogjuk úgy berendezni a házat, ha nem lehetsz itt? – tanakodott Jason öltözködés közben. – Azt szeretném, ha együtt csinálnánk.

– Nem tudom. Videóhívás? – vetette fel Anna. – Nem igazán van ötletem.

Jasonnek sem volt, de ez a közös otthonuk lesz, így közösen kell berendezniük is. Az órájára nézett.

– Vissza kell menned, nehogy gyanakodjanak.

– Tudom – mosolyodott el Anna. – A kulcsod megvan?

Jason bólintott, és magához vonta egy utolsó csókra Annát. Ő még maradt, hogy ne egyszerre érkezzenek vissza. Úgy döntött, addig kipakolja a ruháit, de amikor bement a gardróbba, már minden a helyén volt. Az ingei szín szerint sorakoztak a szekrényben, az öltönyei katonás rendben lógtak a vállfákon, a cipői is szépen egymás mellett pihentek. Anna ezt is megcsinálta helyette, amíg az ágyra várakozott.

Chris

Chris bement a fürdőbe, és megnézte a videót, hogy kellően ráhangolódhasson a Clarával való együttlétre. Már vagy százszor látta, de még mindig beindította az, hogy Annát mással látja szeretkezni, habár legtöbbször magát képzelte Grant helyébe. Ő is lángra tudná lobbantani Annát, ha hagyná… Viszont be kellett érnie Clara feltüzelésével, ami nem bizonyult igazi kihívásnak. Gyorsan lezavarták a menetet, aztán le is lépett, mielőtt a nő marasztalni próbálta volna.

A napja üresek voltak, bőven maradt ideje a félresikerült dolgain rágódni. Grantet egyre jobban utálta, mert elvette tőle a szerelmét, hiszen egyértelmű, hogy Anna miatta nem bocsátott meg neki. Chris szeretett volna bosszút állni, de semmit sem tudott Grantről, ám a céges weboldalon rátalált egy régi iskolatársára, Patrickra, aki Grant cégénél dolgozott.

Tudta, hogy Patrick melyik teniszklubba jár, ezért Chris elment oda, és úgy tett, mintha csak összefutottak volna. Sikeresen megjátszotta, mennyire örül a találkozásnak, és elhívta Patrickot sörözni. A sör mellé kért némi erősebbet is, mert hát meg kellett ünnepelni a véletlen találkozást, és amikor kellően bemelegedtek, faggatni kezdte Patrickot.

– Mesélj a melóról! Ha jól tudom, a cégetek tavaly nagyot lépett előre.

– Grant nagyon ügyes – bólogatott Patrick hevesen. – Remek szakember, és tényleg jól megy neki a szekér, de most van egy is gubanc.

– Nocsak! – nézett rá Chris érdeklődve.

Patrick szeme csillogott az elfogyasztott alkoholtól, a nyelve pedig elég gyorsan megeredt.

– Válik a feleségétől, és az asszony le akarja nyúlni a cég felét. Grant meg érthető módon nem akarja adni. Mindenki abban bízik, hogy sikerül megmentenie. Főleg most, mikor ekkora projekt előtt állunk.

Ez eléggé meglepő információ volt Chris számára. Szóval Grant nős, és Annával csalja a feleségét. Grantet ugyan nem ismerte, de Annából nem nézett volna ki ilyesmit. Micsoda képmutatás! Anna nem tudott neki megbocsátani azért, amiért megcsalta Clarával, közben meg ő is más pasijával hentereg.

– A válás pocsék dolog – helyeselt Chris megértően. – És mi a projekt, amin dolgoztok?

Patrick ábrándos mosollyal az arcán dőlt hátra.

– Öregem, ha az bejön, akár titeket is utolérhetünk. Az egyik szállodalánctól kaptunk felkérést komplett átalakítási munkálatokra, és ha minden jól megy, még az egyedi berendezés megtervezését is ránk bízzák.

Chris elismerően hümmögött.

– Az nem semmi. Hát, sok sikert hozzá barátom – emelte meg a korsóját.

Ittak, aztán Patrick megtörölte a száját az alkarjával.

– Mesélj most te. Azt hittem, már rég megnősültél.

– Az nem az én műfajom – rántotta meg Chris a vállát. – Talán majd néhány év múlva. De látom, neked már gyűrűt húztak az ujjadra.

– Az év végén nősülök, és bevallom, már alig várom. Szeretem a menyasszonyomat, igazi feleségnek való típus. Csak félek, hogy mi lesz a céggel – biggyesztette le Patrick az ajkát. – Nekem most már a családra kell gondolnom, és ha befuccsolunk, akkor foghatom a fejem. Te szerencsés vagy, hogy az A&D-nél kaptál munkát.

Chris fejében egy rendkívül ravasz dolog fogalmazódott meg. Egy olyan ötlet, amivel akár két legyet is üthet egy csapásra.

– Talán segíthetek bekerülni hozzánk, ha váltani szeretnél – jegyezte meg csak úgy, mellékesen.

Patrick érdeklődve dőlt előre.

– Hogyan?

16. fejezet