Eve Red - Félelem és vágy - könyvajánló beleolvasó

Fülszöveg:

Mark Belinszkij az orosz maffia bűnszövetkezet feje, aki piszkosul jóképű, arrogáns és öntelt. Egy könyörtelen ember, akinek mégis helyén van a szíve. Mindent és mindenkit megkap, amit, vagy akit csak akar. Barátjával, Dariusszal, aki a jobb keze, hosszú utat jártak meg idáig. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy felszámoljanak egy gyerekkereskedelmi szerevezetet.

Dasha Belov gyönyörű, angyal arcú orvostanhallgató. Az ő gyermekkora sem volt egyszerű a labilis természetű édesanyja mellett. Ennek ellenére becsületes, felelősségteljes életet él. Nehezen tudott elszakadni az anyjától, aki eddig elnyomta őt. Meg kell találnia önmagát, hivatását.

Mark a nőkre, mint eszköz tekint, míg nem találkozik Dashaval. Ez a tűz, ami köztük van mindent felemészt. Különböző személyiségük és életútjuk ellenére vad és szenvedélyes viszonyt kezdenek, amiből mindent elsöprő szerelem lesz.

Izgalmakkal teli olvasmány gyilkossággal, vallatással, kínzással. Két nehéz múltú embert mutat be, akik a különböző személyiségük ellenére egymásba szeretnek. Vajon ez a szerelem elég a párkapcsolat fenntartásához?

5. Fejezet

Dasha másnapi munkája nagyon lassan telt. Ennyire még sosem várta a műszak végét, még akkor sem, amikor fáradt volt. Alig várta már, hogy végezzen. Biztos volt benne, hogy az estének van köze mindenhez. Dasha úgy érezte magát Mark mellett, mintha becserkészendő vad lenne, és ha ellent akarna állni neki, akkor sem lenne semmi esélye. Mindamellett, hogy beképzelt, körül lengi őt egy nyers erő, határozottság és ez a magabiztosság vonzóvá tette őt a szemében. A megjelenéséről nem is beszélve. Idegesen ránézett az órájára. Hol van már Geri? Negyedórája véget ért a munkája, és most a kávézó előtt várakozott, ahogy megbeszélték. Ekkor jobbra fordult, és észrevette a barátját, ahogy felé rohan.

– Huh, kérlek bocsáss meg édesem, hogy késtem. – Geri levegő után kapkodva hajolt előre, miközben megtámaszkodott a térdén.

– Ezek szerint jól sikerült a randi? – Húzódott Dasha szája huncut mosolyra.

– Ne is kérdezd – nézett fel rá Geri. – Tőle jövök. Isteni az ágyban! Alig állok a lábamon. És a farka…

– Jaj, ne! – Dasha felemelte a kezét.

– Meg van minden bocsátva, csak kérlek az ilyen részletektől kímélj meg. Hangosan nevettek. Elgondolkodott rajta, hogy Marké biztos annyira tökéletes, mint amilyen a férfi maga. Geri ezalatt felegyenesedett és megfogta Dasha kezét, így sétáltak el a plázába.

Még csipkés fehérneműt is vettek, pedig Dasha ellenezte, de a barátja elég meggyőző tudott lenni.

– Azt akarod kislány, hogy amikor odakerül a sor, a nagymama bugyidban lásson meg? Egyből búcsút inthetsz az etyepetyének.

Utált ennyi pénzt kidobni, főleg ruhákra. Ő inkább az a spórolós fajta volt. Az összes félretett pénze elment, ami amúgy sem volt valami sok. Kevésből keveset lehet eltenni. Persze szerette a szépet ő is, de tudta a fontossági sorrendet, és aszerint vásárolt. Így a ruhák, a fehérneműk a háttérbe szorultak. Nagyon remélte, hogy megéri ez az egész. Mármint mi is? Nem is tudta mit vár el ettől a randitól. Nem az a fajta nő volt, aki egyből odaadta magát, de ha a kávézóban történtekre visszaemlékezik, akkor tudta, hogy nem sokáig tudna ellenállni. De miért is tenné? A zsigereiben érezte, hogy ő nem olyan férfi, aki kapcsolatra vágyik. Most neki sem fér bele egy állandó társ az életében. A tanulás és a munka mellett. Ezekkel az érvekkel arra jutott magában, hogy igenis le fog feküdni Markkal. Egy kis kaland neki is jót fog tenni. Soha nem csinált ilyet, itt az ideje kipróbálni. Ennyire senkivel sem működött a kémia, mint vele. Jól fogja magát érezni, és ez a férfi majd eljuttatja a csúcsra, aztán ennyi. Gerinek igaza van, egy kicsit élni kell. Érezte, hogy a magabiztossága belé száll. Mindenki jól jár, és utána nem is kell találkozniuk többet. Nem akart abba belegondolni, hogy valahol, a szíve legmélyén igenis vágyott rá, hogy legyen folytatás. Ha ebben jobban elmélyült volna, akkor többet várt volna el, mint amit ez a férfi nyújtani tud és az óriási csalódás lenne a számára. Ennek nem volt hajlandó kitenni magát.

Otthon Geri szépen beszárította a haját, és tett bele egy-két vadító hullámot is. Aztán kisminkelte, mert ő ehhez is értett. Dasha, az új fekete csipkés fehérneműben lépett ki a kis fürdőszobájából.

– Váó, az anyját! Azta! Nagyon szexi vagy csajszi. Ez a push-up-os cicifix, szépen felpolcolja azokat a formás melleket.

– Jaj, Geri! – vágott oda a barátjához egy díszpárnát. – Ne bohóckodj már, még a végén, előtted is zavarba jövök.

– Szivi, nekem is van szemem attól még, hogy meleg vagyok, mint a radiátor. Ami szép, az szép. Na, öltözködj, mindjárt nyolc óra. Bármelyik percben megjöhet a lovagod.

Dasha feszengve állt a fekete, ujjatlan, pár centivel a térd felett érő ruhájában. Az idomaira szépen rásimult az anyag, kiemelve mély dekoltázsát. Nem szokott hozzá az ilyen elegáns ruhákhoz.

Kiegészítőként egy kis köves ezüst fülbevalót tett a fülébe, színben hozzá illő, csatos magassarkúval. Három centiméter. Ennél magasabb sarkú cipőt nem vállalt be.

– Hú, nagyon bomba vagy! Mindjárt kihülök. – vette őt szemügyre tátottszájjal Geri.

– Köszönöm. – Sütötte le Dasha a fejét, kissé elpirulva.

– Majd hívj fel, beszámolót kérek. Kíváncsi vagyok, hova visz. Meg mindenre is kíváncsi vagyok.

– Jó. – forgatta a szemét Dasha.

Ekkor megszólalt a csengő. Felkapta ezüst kistáskáját az asztalról, amibe már bele voltak téve az iratai, egy szájfény és a telefonja. Idegesen végigsimított a ruháján, a nem látható gyűrődéseket így tűntetve el, aztán egy nagy levegőt vett és kinyitotta az ajtót. Egy ismeretlen férfi állt előtte. Mark is magas volt, de ő talán még magasabbnak tűnt, és szélesebb is volt. Persze az izomtól, nem a hájtól. Ő is a harmincas évei közepe felé járhatott. Vállig érő szőkésbarna haj, ami kicsit göndör, és nem sűrűn látott fésűt. Hosszabb borosta, ami rendezett és ápolt volt. Egy függőleges sebhely éktelenkedett a jobb szeme alatt körülbelül két-három centi hosszan. Nagyon jól nézett ki, áradt belőle a szexualitás, de ugyanakkor az agresszió is az egész lényéből. Kissé kreol bőre volt és a fehér fogai így szinte világítottak, ahogy elvigyorodott. Ez a mosoly nem ért el a zöld szeméhez, amik felmérték környezetét veszély után kutatva. Úgy nézett ki, mint aki mindig mindenre fel van készülve.

– Helló! – szólalt meg mélyen zengő hangján. – Darius vagyok, Mark küldött.

– He-hello – dadogta Dasha.

Ekkor Darius elnézett oldalra Dasha mellett, és a mosoly lefagyott az arcáról. Dashát még inkább atjárta a félelem és biztos volt benne, hogy Geri is így érez.

– Te vagy Geri. – Nem kérdezte, inkább kijelentette. Ennek ellenére Dasha válaszolt neki.

–Igen. Ő a legjobb barátom.

Geri odahajolt Dashahoz.

– Hé, csajszi, ez lehet mégsem jó ötlet. Nem muszáj menned, ha nem akarsz.

Mivel nem volt olyan halk, mint minden bizonnyal szeretett volna, Darius mindent hallott, és összehúzott szemekkel nézett rá. Megkeményedett az állkapcsa. Dasha gyorsan kettejük közé állt.

– Minden rendben, Geri. Viszem a telefonom is, ha bármi gond van, hívlak. Ne aggódj!

Aztán Darius felé fordult:

– Mehetünk?

Nem várt válaszra, megindult, mint egy királynő. Megjátszott magabiztossággal, pedig belül reszketett, mint a nyárfalevél. Visszanézett rájuk, hogy követik-e őt. Egy villanásra, mintha Darius enyhe tisztelettel nézett volna rá, de aztán el is tűnt az arcáról. Olyan gyorsan rendezte a vonásait, mint ahogy Mark szokta.

Geri bezárta a lakást, és odaadta Dashanak a kulcsokat. Odaértek a limuzinhoz, ahol megölelték egymást, és két puszi után, oda súgta még a fülébe:

– Készenlétben leszek, hívj, ha gáz van, a rendszámot is felírtam.

– Rendben. Nem lesz gond, ne izgulj. Majd hívlak. – Dasha ezzel saját magát is próbálta nyugtatni. Darius kinyitotta neki a hátsó ajtót. Nagy levegőt vett és beült. Nézte a férfit, miközben becsukta a kocsiajtót, aki ezután Gerinek dobott a levegőben egy cuppanós puszit, majd úgy vigyorgott, mint egy őrült, és ő is beült a kocsiba. Dasha teljesen meghökkent rajta. Visszanézett Gerire, akinek az arcán meglepődöttség tükröződött. Nem nézte volna ki Dariusból, hogy van humorérzéke. Ettől független továbbra is félt tőle. Nagyon izgult és hevesen vert a szíve. Nem is mert semmit kérdezni. Végül Darius megtörte a csendet. A hangjától összerezzent.

– A főnök üzeni, hogy… – Belenézett a vizslató zöld szemekbe, a visszapillantó tükörben. – Majd később kezdődik a randi, de addig is vigyelek a bárba. Akadt egy kis munkája.

– Rendben – felelte gyorsan, nem bírt tovább azokba a szemekbe nézni, hirtelen elfordította a visszapillantó tükörről a fejét, és kinézett az utcára. Imádott itt élni Oroszországban. Szerette a hazáját. Ahogy a szegényebb városrészről kocsikáztak a gazdagabb övezet felé, úgy változtak az épületek is. Egyre modernebbek, szebbek lettek, ahogy haladtak. Persze itt is jellemzőek voltak a régi épületek, de a táj, az utca sokkal szebb külsőt kölcsönzött. Egyre inkább kényelmetlenül érezte magát, fészkelődött, mert Darius tekintetét folyton magán érezte. Nem mert megbizonyosodni arról, hogy valóban így van-e, így tovább szemlélt kifelé az utcára. Nézte az embereket, és azt kívánta, hogy bárcsak valamelyikük helyében lehetne.

6. Fejezet

Végre megérkeztek a bárhoz. Az alig húsz perces út egy örökkévalóságnak tűnt. Amikor kiszállt a kocsiból, akkor vette észre, hogy nem is olyan rég járt itt a barátaival. Elindult Dariusszal a bejárat felé, a rossz érzések még inkább magukkal ragadták. Arra összpontosított, hogy nem lesz semmi baj, csak egy egyszeri kaland lesz, nem ő az egyetlen, aki ilyet csinál. A hosszú sor mellett elhaladva, akik arra vártak, hogy bejuthassanak, nyugalmat erőltetett magára. Nemrég még ő is itt várakozott a barátaival. Amikor a bejárathoz értek a két kidobó tisztelettel a hangjukban köszöntek rá Dariusra, aki intett Dashának, hogy menjen előre. Amikor beléptek, a hangos zene még inkább átjárta érzékeit. Az egész teste a mély hangoktól dübörgött. A bárra a fekete és barna szín volt a jellemző, modern stílussal berendezve. Egyedül a plafon volt fehér. Darius odahajolt hozzá, hogy jobban hallja, amit mondani készült. Nagyon vonzó férfi volt, akinek az illata is finom, de Dashát csak M érdekelte.

– Ne maradj le! – Nem várta meg, hogy megértette-e, amit mondott, elindult. Dasha követte őt.

Rengetegen voltak. A táncolók tömege utat nyitottak nekik. Végül elérkeztek egy zárt ajtó elé, amihez három lépcső vezetett fel. Itt szintén két hatalmas testőr állt. Ám Marktól és Dariusztól egyikük sem volt testesebb.

– Helló, Darius! – Szólalt meg az egyikük. – A főnök még mindig a fontos megbeszélésen van. – És itt zavartan Dashara pillantott.

– Tudom. Bemegyek és szólok, hogy itt vagyunk. – válaszolt Darius, majd odahajolt Dashához.

– Addig menj a pulthoz, és igyál, amit csak szeretnél. Mondd, hogy Markkal vagy. – Dasha vonakodva nézett oda, ahova Darius mutatott, és kelletlenül bólintott. Elindult, és leült az egyik bárszékre. Cikáztak a gondolatok a fejében.

– Ilyen nincs, annyit se érek neki, hogy az első randin legalább úgy csináljon, mintha érdekelném? Ezt nem hiszem el – fortyogott magában. Mondjuk miért is várt többet? Már az első találkozásnál egy szalvétára írta fel a számát. Aztán a második találkozásnál… Na igen. Abból is azt a következtetést vonta le, hogy semmibe veszi a nőket. Itt van saját maga is, mint remek példa, aki nem várhatja el, hogy értékes nőként kezeljék, ha nem hagy más konzekvenciát levonni, csak azt, hogy könnyűvérű. Na mindegy, mégiscsak a város legjobb klubjában van, csak azért is jól fogja magát érezni. Rendelt egy pohár száraz fehérbort. Elővette a telefonját, és írt Gerinek egy SMS-t.

Minden oké, csak épp valami megbeszélésen van. A Club 60-ba ülök, úgy néz ki övé a hely. Csók.

Aztán egy mozdulattal visszatette a táskájába a telefont, és nézte a táncoló embereket.

 

Mark mérges volt, hogy pont most kellett megvitatni az albán üzlettársaival a droggal kapcsolatos bonyodalmakat. Váratlanul jöttek, de sok pénz forgott kockán, és az üzlet az üzlet. Aslannak, az oroszlánnak már hamarabb ideért a híre, mint ő maga. Aslan támogatása a másik ügy miatt nagyon fontos, mert különben kitörhet a háború köztük. Ha ezen múlik, akkor ki is fog, nem hagyja a gyerekeket. Dashának várnia kell. Kinyílt az ajtó, és Darius lépett be rajta, majd enyhe fejbólintással jelezte, hogy ő is itt van, aztán Mark mögé sétált. Annyira várta már ezt a találkozást Dashával. Bárcsak túl lennének már ezen az egész megbeszélésen, és ágyba vihetné végre azt a gyönyörű nőt.

– Kezdjük a kényesebb üggyel, Aslan. Rifat, az embered pedofíl és én ezt nem tűröm a körzetemben. Van valami ellenvetés? – Figyelte Aslan barna szemét. Mintha elcsodálkozott volna. Dús fekete szemöldökét egy pillanatra felhúzta, aztán más reakciót nem látott.

– Nem kételkedem a szavaidban, Mark. Rifat velem is újat húzott, amikor ide küldtem az országba, hogy terjeszkedjünk, próbált tőlem elszakadni. Most viszont itt vagyok, és mindent elveszek, ami engem illet. – Belekortyolt az italba, amit kapott és folytatta.

– A pedofíliát én is elítélem. Bármire szükséged van, megkapod. Támogatlak az ügyben. Mindketten tudjuk, mit érdemelnek az ilyenek. Rifat túl messzire ment. Közös üzletünk érdekében és reményében, és a tiszteletem jeléül átadom ezt a feladatot. Bár tudnod kell, hogy szívesen megoldanám én is.

Mark elmosolyodott. Máris kedvelte ezt az embert.

– Akkor erre igyunk! – Kezet ráztak és mindketten kiitták a poharukat.

– Most jöhet a másik dolog. – Mark ránézett Dariusra, aki újra töltötte a poharakat.

 

Dasha ellazult, és nem volt már ideges. Talán a negyedik pohár bort itta, és természetesen ő fizetett. Nem fogja magát ennél is jobban megalázni. Elővette a telefont, hogy megnézze, írt-e Geri.

Azta, micsoda nagymenő és seggfej, hogy így magadra hagy. Húzz onnan, ha sokáig szarakodik, cunci. Majd hívj, mi volt. Csók.

Úgy lesz. Imádlak :*

Elunta magát, és felállt, hogy táncolni menjen. Enyhén spicces állapotban volt már.

 

Teltek az órák, és már harmadjára beszélték át a hajó és a konténer számokat. Az előző téma valahogy gyorsabban ment. Az is lehet, hogy már nála kezdett elszakadni a cérna, de a tudat, hogy itt van az a gyönyörű nő, az ő türelmét is próbára tette. Mark kinézett a táncolók felé. Észrevette Dashát, miközben két férfi közeledését is elutasította. Megbabonázva nézte, ahogy Dasha becsukott szemmel táncolt. Teljesen átérezte a zenét. Ez a nő lesz a veszte. Mark érezte, hogy Darius tekintete lyukat éget belé, így ránézett, akinek mindentudó gúnyos mosolya ráébresztette, hogy meglátta, kit is figyel ennyire. Marknak dühösen villant a tekintete Dariusra, akinek a vigyora egy szempillantás alatt az arcára fagyott. Amikor egy újabb férfi közeledett Dashához, Mark nem bírta tovább és kiviharzott az irodából. Most mindenkinek megmutatja, hogy Dasha hozzátartozik. Senki ne baszakodjon azzal, ami az övé!

 

Már nem tudta hányadik pasit utasította vissza, de Dashát tényleg nem is érdekelte senki. Kissé ittas volt és élvezte a zenét, a táncot, de a férfiak közeledését határozottan elutasította. Eddig mindannyian megértették. Ez a férfi egyáltalán nem fogta fel, hogy mi az, hogy nem. Most már elege lett belőle, és dühösen felé fordult, hogy jól megmondja a magáét. A jó édes anyját fogdossa, ne őt, de egy kéz hirtelen ellökte a férfit, jó messzire tőle.

Meglátta Markot, és teljesen ledöbbent. Tátva maradt a szája is. Meghallotta mély hangját, ami elég volt, hogy lángra lobbanjon.

– A barátnőm egyértelműen elutasított. Vedd le róla a mocskos kezed!

A férfi megindult Mark felé szitkozódva.

– Rajta seggfej, üss csak meg! Adj rá okot, hogy egyesével levágjam az ujjaidat, és lenyomjam őket a torkodon! Így legalább megtanulod, hogy többé nem nyúlsz ahhoz, ami az enyém! – Közölte Mark eltökélten.

Dasha csak annyit látott, hogy a férfi elfehéredett, és feltartott kezekkel hátrált. Próbált többet kivenni a jelenetből, jobbra-balra nyújtotta a nyakát, de nem látott és nem hallott egyebet. Mark hatalmas háta eltakart mindent. Jól hallotta? Barátnőmnek nevezte? Azt mondta az övé? Biztos csak azért, hogy lerázza azt az alakot. Igaz, ő nem egy tárgy, de mégis imponált neki, hogy így beszélt róla. Tetszett neki a gondolat, hogy ő Marké és Mark az övé. M odafordult hozzá. Különböző indulatokat olvasott ki a tekintetéből, de Mark gyorsan megforgatta őt. Immár háttal állt neki. M szorosan hozzásimult. Dasha oldalra nézett, fel az arcára, de az ismét kiismerhetetlen volt. Mark végigsimított a melle oldalától lefelé a testén. Olyan erősen elfogta a vágy Dashát, hogy meg is feledkezett az iménti incidensről. Ilyen még soha nem történt vele. Senki nem tudta ilyen hamar felizgatni. Ennek a férfinak elég csak megszólalnia, de ha még hozzá is ér, akkor neki vége. A zenére ringatta egy kicsit a csípőjét és érezte a hátának nyomódni Mark keménységét.

– Ezek szerint nem csak ő van rám ilyen hatással – gondolta. Mosolygott magában. Erőteljesebben nyomta oda magát, jobbra-balra mozogva, mintha csak táncolna. Mark odahajolt Dasha füléhez.

– Tudom mit csinálsz.

– Miről beszélsz? – Kérdezte ártatlanul még jobban odanyomva a fenekét hozzá. Mark mélyen beszívta a levegőt, és válaszul belecsípett a mellbimbójába a ruhán és a melltartón keresztül.

– Tudod te, ne játssz velem, bébi! – Dasha lehunyta a szemét, belebizsergett ebbe az egy érintésbe. Aztán gyorsan kinyitotta a szemét. Körbenézett, de csak pár nő vizslatta őket. Nem kéne ezt hagynia, itt a tánctéren, mindenki előtt – tért észhez végre.

– Hol voltál? – Kérdezte vágytól elfúló hangon.

– Mindent látok. – Mutatott a nagy tükörre. – Bírd ki még egy kis ideig. Sietek. – Mark nagy nehezen elhúzódott tőle, mert nem akart Dashával itt a tánctéren szexelni, ennél ez a nő jobbat érdemelt. Pedig, ha így folytatják, nem fog tudni ellenállni neki. Aztán ott hagyta őt. Dasha értetlenül állt ott tovább, amíg el nem tűnt Mark az ajtó mögött, aztán elindult a pulthoz, és leült egy bárszékre.

Éjfélt ütött az óra. Dasha ideges és türelmetlen lett. Nem is evett semmit, és az alkohol így még inkább megártott meki. Nem akart, és nem is tudott többet inni, mert drága volt a hely és sajnálta erre a pénzt. Érdekes, és rejtélyes módon, a történtek után senki sem közelített felé. Na, nem mintha vágyott volna rá, de volt egy olyan érzése, hogy ezt Mark intézte így. Kért egy pohár vizet. Megitta és elindult mosdóba.

 

Végre itt az idő, hogy kicsit kettesben legyenek Dashával – türelmetlenkedett Mark. Az irodából kilépve intett Dariusnak, hogy menjen oda hozzá. Ő már hamarabb kiment az irodából, hogy körbenézzen.

– Gondoskodj róluk! – Mutatott Mark eltökélten az iroda ajtajára. Mostanra sikerült mindent megbeszélni, innentől a vendégszeretetét élvezhették tovább. Darius bólintott.

–Természetesen.

– Hol van? – tette fel a célzatos kérdést, egyértelműen Dashára utalva.

– Öt pohár bort és egy pohár vizet ivott. Saját költségre. – Mark, teljesen megdöbbent ezen. Eddig mindig mindenki kihasznált egy ilyen lehetőséget.

Az emberek ilyenek.

– Nyugi, szóltam már Evezősnek. Visszacsempészte a pénzt, sőt többet is.

Mark megveregette Darius vállát, aki ezt csak neki engedte meg. Senki nem nyúlhatott hozzá, ha ő nem adott rá engedélyt, csak Mark és Rose. Mi lenne vele Darius nélkül. Nem is akart ebbe mélyebben belegondolni. Számára Darius olyan volt, mint egy nagyon közeli testvér. Körülnézett a bárban. Darius ritkán vigyorgott őszintén, de most hatalmas mosollyal az arcán mutogatott a mosdók felé. Mark megint megpaskolta barátja vállát, és visszamosolygott rá, aztán nagy léptekkel elindult Dasha után.

7. Fejezet

Dasha végzett a kis dolgával, és elhatározta, hogy amint rendbe szedi magát, nem fog tovább várni, hazamegy. Épp a mosdónál állt, amikor nyílt az ajtó, és megpillantotta Markot. Teljesen ledöbbent.

– Te mit keresel itt? Ez itt a női mosdó! – Mark nem válaszolt a kérdésre, csak szép lassan, komótosan szemügyre vette őt. Fentről lefelé haladva a testén és vissza. Aztán mélyen belenézett a szemébe. Dasha most tudott olvasni Mark arcából, pedig ez ritka alkalom volt. Feszültséget, türelmetlenséget, éhséget, szenvedélyt, sóvárgást, de leginkább csak a vágyat lehetett látni azokban a barna szemekben. Mark egy mozdulattal, hátra sem pillantva, elfordította a kulcsot az ajtón, majd így szólt:

– Fordulj háttal nekem, és támaszkodj meg a mosdó szélébe erősen! – Parancsoló és rekedtes hangjától Dasha beindult. Mégsem volt benne biztos, nem tudta elhinni, hogy most és itt fog megtörténni. Ez annyira abszurd. Minden porcikája tiltakozott ellene.

– Tee-te-ssék?

– Elmondom még egyszer és utoljára. Fordulj meg, és támaszkodj a mosdószélébe. Gyerünk! Csináld! – Dasha összerezzent.

Nem tudta eldönteni, hogy az izgalma nagyobb, vagy a felháborodása. Mark mély és ellentmondást nem tűrő, baromi szexi hangja a szívdöglesztő csomagolással, megbizsergette minden porcikáját. Azonban úgy gondolta, hogy valami jobb helyen kerül erre sor, de mit is várt egy ilyen arrogáns alaktól. Mark egy szempillantás alatt előtte termett és beletúrt a hajába, szenvedélyesen megcsókolta, aztán az arcát puszilta végig a füléig. Dashára elemi erővel tört rá a vágy. Teljesen felizgult.

– Mondtam valamit – súgta a fülébe.

A meleg levegő súrolta a bőrét és elfogta a remegés. És az az illat. Imádta Mark férfias cédrusos illatát, ami dohánnyal és whiskyvel keveredett. Amikor Mark nyelvét megérezte a fülcimpáján, halkan felnyögött. Miért ne tenné, gondolta Dasha, hisz ezért jött. Amint hátat fordított Marknak, a tükörből látta, Mark sóvárgó tekintetét. Ettől ő is kívánatosabbnak érezte magát.

 

Mark nem itt akarta magáévá tenni, de már nem bírt magával. Meg akarta kóstolni, ellenben ilyet soha nem csinált senkivel. Nem is érzett késztetést rá. Dashát meg kellett ízlelnie, annyira kívánta őt, hogy az már szinte fájt. Amikor közvetlen mögé állt, beletúrt a hajába és tekert belőle egyet a kezére. Aztán erősen oldalra rántotta a fejét. Amikor közelített felé, megérezte Dasha jellegzetes virág illatát, amit annyira szeretett. Egyáltalán nem volt mámorító. Mélyen magába szívta, hogy így még többet kapjon belőle, ám ez is kevésnek bizonyult. A nyakát csókolta végig, egészen a füléig, majd belesúgott:

– Egész este figyeltelek a tükrön keresztül, ebben a ruhában őrjítően nézel ki. Nagyon felizgattál. – Dasha, lehunyta a szemét. Annyira kívánta ezt a férfit, mint még soha senkit.

– Gyere, nézd meg, mit csináltál! – Ekkor elengedte a haját és mindkét kezét megfogva hátra csavarta őket. Csípőjét mozgatta jobbra-balra Dasha kezéhez, a már kidudorodó férfiasságán, amit egyértelműen lehetett érezni a nadrágon keresztül is.

– Érzed, mit tettél velem? – Dashanak a teste megremegett a vágytól. –Válaszolj! – Emelte fel a hangját.

– Iigeen! Érzem! – Lihegte. Mark rámosolygott a tükrön keresztül.

– Tetszik, igaz? Most én is megnézem, hogy mennyire izgultál fel. Tedd vissza a kezedet a mosdó szélére, kicsit hajolj előre, és maradj úgy. Ne mozdulj! – Utasította Mark.

Azt, amire készült, soha senkinek nem csinálta, csak annak a kurvának. De erre most gondolni sem akart. Úgy érezte, hogy ebbe a nőbe muszáj belemártania a nyelvét. Meg kell ízlelnie. Leguggolt és szép lassan felhúzta a ruhát a testén. Finoman hozzáért az ujjával a selymes bőréhez, ahogy haladt egyre feljebb.

– Csinos kis bugyid van. – Odanyomta az orrát a puncijához, majd mélyen beleszagolt. – Hm, nagyon finom az illatod. – Dasha száját egy nyögés hagyta el. Mark lehúzta a bugyiját, odanyúlt a csiklójához, és végighúzta az ujját a gátig, majd vissza a csiklóhoz.

– Hmm, és milyen nedves. Azóta erre vágyom, mióta először megláttalak. Fogadjunk, finom is vagy. – Ekkor minden figyelmeztetés nélkül, egy hirtelen mozdulattal végignyalt egészen a fenekéig. Mielőtt Dasha elhúzódhatott volna, visszatért a puncijához. A csiklóját vette ostrom alá és nyalta, szívta. Dasha nem bírta tovább, és egy hangos nyögéssel elélvezett. Mark megállt, és miközben eltávolodott tőle, felegyenesedett. Dasha punciját megcsapta a hűvös levegő. Hiányérzete támadt. Többet akart Marktól. Belenézett a szemébe a tükörből.

– Gyönyörű vagy, és isteni finom. Gyere, kóstold meg te is. – Maga felé fordította és vadul megcsókolta. Dasha is visszacsókolt, és közben beletúrt a férfi hajába. Erre vágyott, mióta először meglátta őt a kávézóban. Érezte a férfi finom illatát, amitől teljesen megőrült. Whiskey, szivar és a saját íze egyvelegét. Nagyon izgató volt. Eddig egyetlen szexuális élménye sem volt ennyire tüzes, mocskos, vad és intenzív. Mark, Dasha nyakát végig csókolgatva, a melleiről lehúzta a ruhát a melltartóval együtt. Kiszabadultak idomai.

– Gyönyörűek. – Szívogatta, puszilgatta a kis rózsaszín bimbókat. Dasha a kezével egyre erősebben, hevesebben simogatta a férfiasságát az öltöny nadrágon keresztül. Mark megfogta Dasha kezét.

– Jézusom, mindjárt beleélvezek a nadrágba. Hagyd abba! – Félrehúzta a bugyiját, és két ujját merítette bele a forró nedves húsba, amit ki-be húzott benne.

– Ide figyelj, most már az enyém vagy! Csakis az enyém! Megértetted? – A helyiséget teljesen átjárta Dasha izgalmának az illata és a finom cuppogó hangok, ahogy ujjazta őt. Rácsapott Dasha fenekére.

– Válaszolj, te nő!

– Ah igen. A tiéd vagyok! – Ordította, majd a szemei fennakadtak, miközben egy hatalmasat élvezett újra. Szaporán, szabálytalanul vették a levegőt. Mark a kielégületlenségtől. Végül, ahogy kissé megnyugodtak, Dasha is feleszmélt. Odanyúlt Mark még mindig álló farkához, de ő elkapta a kezét.

– Nem itt. – Dasha zavartan elhúzta a kezét. Aztán rendbe szedte magát és meghallotta, ahogy egyfolytában kopogtatnak az ajtón. Vajon végig dörömböltek? Nem tudná megmondani, teljesen el volt veszve.

– Kész vagy, angyalom? – Az anyja szokta így hívni őt, de valahogy Mark szájából jól hangzott, és egyáltalán nem zavarta.

Bólintott.

Mark nyomott egy puszit a szájára, és kinyitotta az ajtót.

A könyvet ide kattintva vásárolhatod meg.